Sütőtökös - fügés - currys csiga

Vizsgaidőszak ide, ZH hét oda, nekem bizony karácsonyi hangulatom van.
Pont. Beköltözött a szívembe, ahonnan már semmiféle szánalmas kis földi indok nem tudja kiverni. Pláne nem a tanulás. Kell az is, persze, de miért ne férne meg a kettő együtt?

Szóval készülődök.
Idén annyiban más a történet, mint eddig, hogy már az érettségikre készülve (=május) bejelentettem: idén nem szeretnék "négyes karácsonyt". Az indok igencsak prózai: minek játsszuk a nagy boldog családot, amikor nem vagyunk se boldogok se egy család? A hír nem kapott egyértlműen pozitív fogadtatást, anyát például kifejezetten szíven ütötte. Hogy mi az, hogy nem vagyunk boldogok. Meg hogy játszunk. Elmagyaráztam. Elfogadta, bár továbbra sem értette. Nem úgy, mint apa. Ő már az első mondat után bólogatott. Hogy igen-igen, benne ugyanez fogalmazódott meg.
Szuper. Mennyivel könnyebb úgy csinálni valamit, ha az ember követőkre talál?

Néminemű egyezkedés után (vagyis én, mint a család szervezője és közvetítője tárgyaltam mindenkivel) megállapodtunk: a szentestét othon töltjük anyával, mert neki az nagyon fontos. És akkor már természetesen jön Pali is, hiszen az úgy az igazi. :) Figyelembe véve, hogy a 25-26 nálunk mindig nagyilátogatással telik, a huszonharmadika lett kijelölve apás napnak. Még nincs teljesen tisztázva, hogy pontosan hányan üljük körbe a fát, mivel apa kitalálta, hogy átjöhetne a barátnője, vagy felhozná az édesanyját, netán egyszerre mindkettőt (csak hogy fokozzuk az élvezeteket), én azonban kardoskodom a mi kis hármasunk mellett.
Hiszen... nem a meghittség a cél?
Eddig valahányszor szóbakerült a téma, mindig csak annyit mondott, hogy ő nem gondolja, hogy lustaságból* el kéne szalasztani ezt a lehetőséget, ki tudja lesz-e rá többet alkalom. Kicsit az az érzésem, hogy rádöbbent: az élete, az életünk - és így az anyukájáé is - véges, ezért mindent amolyan utolsó lehetőségként kezel. Ami természetesen nem baj, sőt. Igaza van. Sohasem lehet tudni.
 De azért... na.
Vagy... nem tudom. Végül is négyen öten is biztos szép lenne...



* Egyik gyenge pillanatomban elsütöttem, hogy nekem többek között azért sem tetszik az ötlet, mert már az is komoly problémákat okoz, hogy kettejüknek valami nekik tetsző, kellőképpen ünnepi, és HÚSTARTALMÚ ételt összerakjak, nemhogy 5 embernek! (Az én főzési stílusom amúgy sem egyszerű, nem is szereti rajtam kívül más. Apával még meg szoktam kósoltatni a sütijeim, de mindig oda lyukadunk ki, hogy neki nem elég édes/átlagos stb. Egyedül Pali lelkesedik a furcsaságaimért. Meg most már V. is. :))
 Szóval ebből a megközelítésből a nézve tűnhet lustaságnak, de... végül is lehet, hogy tényleg az. Kár. Szívesebben fognám valami racionálisabbra.
Bár most már az is a dolog ellen szól, hogy tegnap kiderült: huszadikától huszonharmadikáig folyamatosan dolgozom, így az eddigi ötletelésre és elkészítésre fordítható tengernyi időm is elszállt...

Az időhiány ellenére azért ötletem/ tervem van bőven. 
Remélem minél többet meg tudok mutatni, még karácsony előtt (hátha tudtok belőle hasznosítani valamit), de a legtöbb nem kifejezetten karácsonyi ünnepi, vagy pompásan illik bármelyik hideg téli naphoz.
Ez a csiga is ilyen. Már régóta szerettem volna valamilyen sütőtökös csigát készíteni, azt is tudtam, hogy a kedvenc túrós tésztám fogom használni (ki nem állhatom a fojtós - "másnapramárszáraz" kelt tésztákat), de hogy a töltelékbe curryt is keverek... na nem véletlen, de nem is tervezett lépés volt.





Hozzávalók egy 18 cm-es formához (12 db csiguszhoz):
13 dkg rozsliszt
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
2 evőkanál lenmag
1 evőkanál olívaolaj
12,5 dkg túró
2 x 10 dkg sült sütőtök
6 db aszalt füge
1 csapott teáskanál vaníliapor
1 púpos teáskanál currypor
szűk 1 dl tej
1 teáskanál vaníliapor
1 teáskanál vaj + a formához

Keverjük össze a lisztet és szódabikarbónát az összetört lenmaggal, majd morzsoljuk hozzá a túrót. Botmixerrel pürésítsük a tököt, adjuk a feléhez az olajat, majd gyúrjunk tésztát belőle a lisztes keverékkel. Pihentessük hűtőben fél óráig.
A töltelékhez tegyük a maradék tökpüréhez a fügét, vaníliát és a curryport, majd dolgozzuk simára. (Már amennyire a fügét viszi a gép.)

Vegyük ki a tésztát a hűtőből, gyúrjuk át, majd lisztezett deszkán nyújtsunk belőle téglalapot. Kenjük meg a currys krémmel, vágjuk fel 6 egyenlő részre, csavarjuk fel egyesével, majd a tekercseket vágjuk félbe.
Melegítsük elő a sütőt 175 fokra.
Vajazzunk ki egy 18 cm-es kapcsos tortaformát (a széleit is). Rakosgassuk bele a csigákat úgy, hogy lehetőleg minél jobban kitöltsék a helyet. Süssük kb. 20-25 percig. Az első 15 perc után locsoljuk meg olvasztott vajas, vaníliás tejjel. 

Ehetjük melegen, hidegen, joghurttal, gyümölcssalival, reggelire, vacsorára, ahogy csak tetszik!

Ingredients for 12 (small) roll:
13 dkg rye flour
1 smaller tsp baking soda
2 tbsp linseed
1 tbsp olive oil
125 g cottage cheese
2 x 10 dkg baked pumpkin
6 dry figs
1 smaller tsp vanilla powder
1 bigger tsp curry powder
1 dl milk
1 tsp vanilla powder
1 tsp butter + for the mold

Stir the flour, the baking soda and the crushed linseed. Make puree from the pumkpin. Crumble into the cottage cheese and make a dough using the half of the pumkin puree and oil. 
Put into the refrigator for half an hour.
Make the filling: add the figs, the vanilla and the curry for the leftover pumpkin, and works until smooth.
Take out the dough and knead. Sprinkle a board with flour and roll out a rectangle from it. Spread with the filling and cut for 6 similar parts. Coil one by one and cut all of them for two pieces. 
Preheat the oven to 175 C.
Spread with butter a 18 cm baking mold (don't forget the edges!). Put into the rolls as close as you can.
Bake for 20-25 mins. Melt the butter and mix with the milk and vanilla powder.
After the first 15 minutes sprinkle the rolls with the mixture and bake as it were.
Enjoy!