vasárnap

csokis málnás tejshake

choco-raspberry milkshake

Az élet apró örömeinek egyike, amikor mélyhűtőtakarítás közben megtalálom a nyáron lefagyasztott málna maradékát. És valljuk be, november közepén ilyen gazdag csokis finomságot szívogatni sem utolsó.
Elég egyszerűre vettem a figurát: sűrű kókuszos rizstejet összemelegítettem jó sok kakaóporral, majd összeturmixoltam finomra őrölt lenmaggal és a fagyasztott málnával. Pont. A kevesebb néha több.

One of the small joy's of life when I'm finding some frozen raspberries in the freezer while I'm cleaning it. But friends, sipping this rich delicacy in the middle of november... a pinch of luxury.
I didn't make big fuss: heated a cup of creamy coconut-rice milk with lots of cacao, then mixed it with finely grounded linseeds and frozen raspberries. 'Cause sometimes the less is more.

Finomhangolás

Hosszú héten voltam túl.

Sok izgalommal, folytonos pörgéssel és kevés alvással. Nagyon kevéssel.

Indulás előtt apa a vonatablakon keresztül még odaintett egy bátorítót, a szájával pedig azt formázta: jól fogod magad érezni. 

Jól. 

Erre próbáltam gondolni akkor is, amikor az első kalauz nekiállt vitatkozni velem, mert a pénztárosnő rossz jegyet adott. Meg akkor is, amikor a második megbüntetett.

Pozitívan.

A vendégek érkezése közben, odasétált hozzám egy ismeretlen hölgy, és azt mondta, hogy ugyan alig ismer valakit, mégis úgy érzi, mintha barátok között lenne. “Nem furcsa?"

Mosolyogtam.

Tudtam miről beszél.

Az első pillanattól kezdve, hogy átléptem Colették küszöbét, ez az érzés vesz körül. A férje, a gyerekei… mintha hazamennék. A tündéribbnél tündéribb barátai, akik azonnal befogadtak.

Egyszerű, őszinte, tiszta szeretet. 

Ez jellemző az odatévedőkre, és ezzel készülnek az ételek is.

A mostani rendezvény az édesszájúaknak kedvezett: egy egész (többé kevésbé) napsütéses délutánon tobzódhattunk a finomabbnál-finomabb, és egészséges desszertekben, miközben varázslatos hárfamuzsikát repített közöttünk a szél. Személyes tapasztalatból beszélek: mindent végigkóstoltam. (Nem is ettem aznap édességen kívül mást.) Kipróbáltam Nia isteni nyers bonbonjait (veretlen kedvenc a zserbós, bár a pisztáciás-áfonyás sem piskóta), és Colette desszertkölteményeit (az a feketeerdős kosárka…ahh) és turmixait.

Jómagam sült fánkokkal készültem. Egy levendulással a "romantikus" lelkületű felnőtteknek, és egy nagyon csokissal a kisebbeknek. Az elnevezés egy kicsit csalóka volt, sokan kérdezték meg, hogy ez ugye nem "az" a fánk-e. 

Nem. 
Nem a bő olajban sütött, sok esetben az itatás ellenére is zsírtól tocsogó változat.
Nem is a vastag cukormázzal leöntött, fehérlisztes sütemény.


Olyat én nem tudok. 
Illetve nem, tudni biztosan tudok. Meg tudnám sütni. De megenni nem. Nem jó szívvel. Egy hatalmas adag lelkiismeretfurdalással, utána pedig 2 napig fájó pocakkal. Azzal igen.

Szóval nem.
Ez nem nagymamánk sütötte, lekvárral töltött, porcukorral bőkezűen megszórt szalagos fánk.
Ha valamihez hasonlítani kéne, akkor inkább hoznám rokonságba az amerikai filmekből jól ismert színes tetejű édességekhez.

Na, olyan ez. Csak egy sokkal jobb összeállítású lisztkeverékkel, cukor és felesleges zsiradékok nélkül.

triplacsokis málnás fánk (vegán)

Hozzávalók 8 normál méretű, duci fánkhoz:
3/4 csésze teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1/4 csésze zabkorpa
1/4 csésze rizsliszt
1/4 csésze kölesliszt
1/4 csésze kakaópor
2 nagy csipet só
3/4 tk szódabikarbóna
1/2 csésze méz (vagy valamilyen növényi szirup)
1 normál, de inkább kisebb felé hajló puha avokádó húsa
2 ek kókuszolaj + egy kevés a formához
kb. 1/3 csésze növényi tej (+/- néhány ek)
kb. 1,5 maréknyi friss málna

Egy nagyobb tálban keverjük össze a különböző liszteket, a kakaóport, a sót és a szódabikarbónát.
Vágjuk ketté az avokádót, kanalazzuk ki a húsát, majd egy villával nyomkodjuk krémesre. Adjuk hozzá a mézet, tejet és kókuszolajat, majd részletekben dolgozzuk a száraz hozzávalókhoz. 

Kenjük ki olajjal egy teflon fánksütőforma mélyedéseit, majd töltsük meg tésztával. Minden körbe nyomjunk bele 4-5 szem kisebb málnát, és előmelegített sütőben süssük nagyjából 18-20 percig. Akkor jó, ha még kissé puha, és nem sütöttük túl.



Ha nem tartunk szigorúan vegán étrendet feltétlenül tegyünk rá csokimázat is: ehhez olvasszunk fel nagyjából 5 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládét, 1,5 evőkanál kókuszolaj és 2-3 evőkanál növényi tej keverékével. Mártsuk bele a kihűlt fánkokat, majd díszítésként szórjunk étcsokicseppeket a tetejére.

Bécsi linzertorta

Eseménydús egy napom volt.

Hepatitis A, B, tetanusz, hastífusz, meningitis védőoltás kipipálva. Cserébe most kissé nehézkes emelgetni a karomat.

A buszon a sofőr közölte velem, hogy az igazolványom nem érvényes. Mire mondom neki, hogy dehát harmincadikáig jó! Újra kiveszi a kezemből, és odabök: igen, de kilencedik hóig. Ez volt az a pillanat, amikor már én is kezdtem elhinni, hogy igen, ez valóban lejárt, de míg a kezemmel nyúltam a papírpénzekhez csak bámultam nagy szemekkel a pasira, hogy de kilencedik hó... Összeráncolt szemöldökkel nézett, majd hirtelen a fejéhez kapott, hogy tényleg, hát még csak szeptember van!

Nem mondom, marha boldog lettem volna, ha kifizetteti velem az ötszörösét... Pláne, hogy azzal engedett fel, hogy már csak állóhely van. (Az már más kérdés, hogy ő volt a hülye, mert hátul csomó szabad hely volt.)

Hazafelé menet (apuhoz) amikor leszálltam a villamosról, elszáguldott az úton egy robogós. A következő pillanatban hatalmas csattanás, mire odakaptam a fejem, és csak annyit láttam, hogy a srác vagy hármat fordul keresztben a szerkezettel, majd robogóstul nekicsapódik a betonnak. Ő volt alul. Csak álltam földbe gyökerezett lábbal. De kb. az egész utca. Az járt a fejemben, hogy vajon kimászik-e? Meg fog mozdulni, vagy épp most néztem végig, ahogyan meghal egy ember? Nos, előásta magát, összeszedte az elrepült alkatrészeket, majd miután nem tudta beindítani a járgányt, letolta az úttestről. Többen megkérdezték, hogy jól van-e , kell-e segítség. Csak rázta a fejét. Miután eltűnt a köré sereglett tömeg én is odasétáltam, hogy adjak-e zsepit. Kissé megütközve nézett, mire felmutattam a könyököm. Okos fiú volt, vette az adást, és rögtön lenézett a sajátjára, amin a fekete koszréteg alatt jó 15 centis lenyúzódás lapult. Á, nem kell köszi. Hát drágám, te tudod, gondoltam magamban.

És hogy hogy kapcsolódik mindez a sütihez? Sehogy. Csak nem akartam üres kézzel menni apához. (Meg a mandulakészletemre is ráfért egy nyirbászás.)

Kell hozzá:

   15 dkg liszt

   13 dkg vaj

   12 dkg őrölt mandula

   2 csipet só

   12 dkg cukor

   2 főtt tojássárgája

   fél citrom leve

   6 evőkanál málnalekvár

A lisztet, mandulát, sót és cukrot összekeverjük, majd elmorzsoljuk a vajjal. A tojássárga és citromlé segítségével tésztát gyúrunk belőle (igencsak lágy lesz), amit 2 órára tegyünk a hűtőbe pihenni.

Vajazzunk ki egy 20 cm-es piteformát, majd nyomkodjuk bele a tészta 3/4-ét, kb. fél cm vastagon. Kanalazzuk rá a lekvárt, majd készítsünk a tetejére rácsot a maradék tésztából.

165 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg a középen lévő rács sem nyers. Ha nagyon barnulna mérsékeljük a hőfokot.

Málnamousse-os avokádótorta

Hmm, avokádó. Megvettem szegénykét kavicskeményen (és elég sötétzölden), hogy jaj úgy is olvastam, hogy mindenki otthon érleli. Papírzacskóban. Szobahőmérsékleten. Hazavittem, és megindult a puhítás. Nem tudom pontosan hány napot pihent, én boldogan nyomkodtam a kis csomagot minden egyes alkalommal, mikor a konyhában akadt dolgom. (Nálam ez elég gyakori.) Puhulni azonban csak nem akart. Illetve nagyon minimálisat. Aztán mikor x idő elteltével kivettem, hogy közelebbről is szemügyre vegyem, azt kellett látnom, hogy ijesztően fekete színben tündököl. Fasza. Akkor ez időközben megrohadt. Gondoltam azért megnézem milyen belülről, és nekiálltam meghámozni. Itt jött a meglepetés. A héj gyönyörűen lejött, alatta a gyümölcs pedig gyönyörű élénkzöld színben tündökölt. Mivel mindez még pénteken történt, lelocsoltam citromlével (hogy ne barnuljon meg), és hűtőbe raktam. Eredetileg sósnak akartam (guacamole) feldolgozni, de sajnos az alsóbb felem olyan mértékű növekedést mutatott elképesztően rövid idő alatt, hogy úgy éreztem nem engedhetek meg egy ilyen luxust. Legyen belőle sütemény. És mivel a tészta ilyen zöldes színű lett (az ízében nem érezhető), mindenképpen szép színes töltelék kell. Mondjuk rózsaszín. Az passzol a zöldhoz. Málna? Úgy sem volt még idén a kezeim között/alatt. (Már a szóról Á. jut eszembe. :) Ő ugyanis tényleg odavan érte. Mármint a gyümölcsért.)

Avokádós tészta: 15 dkg érett avokádóhús
              5 dkg puha vaj
              10 dkg cukor
              2 tojás
              12 dkg liszt
              1 teáskanál sütőpor
              1 teáskanál vaníliakivonat
              negyed mokkáskanál só
                   
Az avokádóhúst botmixerrel pürésítsük. Adjuk hozzá a vajat, cukrot, sót és keverjük teljesen simára. Keverjük bele a tojásokat és a vaníliakivonatot. Szitáljuk bele a sütőporos lisztet, majd dolgozzuk teljesen simára.
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki egy 18 cm-es tortaformát és öntsük bele a masszát. Süssük kb. 25 percig. Ha már pirulna a teteje, de még nem egészen sült meg, takarjuk le alufóliával.
Az én tésztám pihent egy éjszakát,(na nem direkt, csak másnap csak másnap vágtam fel,jutottam el a piacra málnát venni, de szerintem kifejezetten jót tett neki. Sokkal szebben vághatónak bizonyult.)
(Recept a Receptindexről.)

Málna mousse: 30 dkg málna 
              1 evőkanál cukor  
              4 teáskanál zselatin 
              1,5 dl tejszín
                       

A málnát mossuk meg, csöpögtessük le jól, majd tegyük edénybe a cukorral, és villával törjük össze. Melegítsük. Időközben levet fog ereszteni, és elkezd forrni is.Melegítsük ismét alacsony lángon, de tényleg csak néhány másodpercig, mert nem szabad forrnia! Tegyük félre, hogy langyosra hűljön, közben néhényszor keverjük meg. Ekkor vegyük le a tűzről, kevergessük egy ideig (ezzel hűtve), majd folyamatos keverés közben adjuk hozzá a zselatint.

A tejszínt verjük kemény habbá. Ha a málnapép már elfogadható hőmérsékletre hűlt, dolgozzuk a tejszínhabhoz.

Összeállítás: A tésztát vágjuk 3 felé (könnyű, mert nem lesznek túl vékonyak a lapok). A legalsó lapot visszarakjuk a tortaformába, majd ráöntjük a mousse harmadát. Erre a középső lapot, majd a maradék krém felét. Az utolsó lapot nézzük meg hogy egyenes-e, ha nem, akkor vágjuk le a kipúposodó részt. Erre jön az utolsó adag málnahab. 
A tetejét díszítsük málnaszemekkel.

A nyár emlékére- és persze Rékának:)

Azt hiszem még a Bóbita ideje alatt sütöttem ezt a sütit. A tésztája egy egyszerű omlós tészta, amit a hatalmas doboz málna tesz különlegessé, amit Moncsi hozott nekünk. Jó, a finoman olvadó vaníliapuding sem utolsó, mint ahogyan a tetején ropogós morzsa sem. Igazi nyári napfényes cirógatás.
  Málnás morzsaszelet

-20 dkg vaj
  22 dkg cukor
  36 dkg liszt
  2 vaníliáscukor
  csipet só
  2 tojás
  1 zacskó sütőpor
  3 evőkanál tej
 -2 vaníliapuding
  8 dl tej
  5 evőkanál cukor
 -1 kg málna
 -15 dkg liszt
   10 dkg cukor
   10 dkg vaj

A 2 zacskó pudingport a cukorral és tejjel a zacskón lévő utasítás szerint elkészítjük.A vajat a cukrokkal, sóval, tojásokkal habosra keverjük. Beleforgatjuk a lisztet, sütőport, hozzáadjuk a tejet. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A tésztát kinyújtjuk, úgy hogy egy nagy gáztepsit pont beterítsen. A már elkészített pudingot elterítjük a tésztán, megszórjuk a natúr gyümölccsel.
A morzsához a puha vajat, lisztet, cukrot darabosra morzsoljuk, és rászórjuk a sütemény tetejére. Hogy mennyi ideig sütjük? Jó kérdés. Fogalmam sincs. Érezni az illatokat, lehet tűpróbázni (bár akkor arra figyeljünk, hogy a puding mindig krémes marad, és ugye azon keresztül fogjuk kihúzni a tűt), de egy fél óráig szerintem mindenképpen elvan a sütőben.
UI: Réka kikötötte, hogy ezt kell sütnöm az esküvőjére. De pont addigra legyen kész, amikor ők kilépnek a templomból, és majd ezzel várjam őket. Rizseső helyett:D Nem akartam mondani, hogy szerintem akkor jobban fogja majd érdekelni, hogy beleférjen a ruhájába, de ha ez a kívánsága, természetesen.
De azért az én 18. szülinapomra készülő gyöngymelltartó se lesz semmi. :P