Sütőtökös zellerlasagne spenóttal

Nem tudom, hogy voltatok- e már így, de én eljutottam odáig, hogy kimerültem. Nem testileg, lelkileg. Az eddigi készleteim, amikből erőt merítettem, kiürültek. Még nem volt ilyen.
Ijesztő volt szembesülni a ténnyel. Vagyis helyesbítek, megérteni, hogy mi történik velem. Mert eleinte csak annyit láttam, hogy egyszerűen nincs kedvem semmihez, nem találok semmit, ami inspirálna. A fényképezőgépet messze elkerülöm, a konyhában is csak minimális időt töltök. Bár sajnos az is felesleges, nem sikerülnek a dolgok.
Nem estem kétségbe. Valószínűleg túl fáradt voltam hozzá, inkább csak beletörődtem. Hogy majd úgyis lesz jobb. És elkezdtem azt csinálni, ami belülről jött: "semmit". Írni. Meg azokat a dolgokat, amiket előtte hülyeségnek tartottam.
Most azt mondom, ismét el vagyok ámulva, hogy milyen csodálatos az emberi test. Az elme. HIszen semmi húdenagy dolog nem kell ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Mindössze figyelni a jelzéseire. Követni őket, és minden rendben lesz. Azt éreztem, hogy írnom kell. Leírni mindent, amit érzek, mindent ami mellékesnek tűnik. Írni az érzéseimről, még pontosabban, mint eddig bármikor. Írni, írni, és írni. Szabadon, csapongva.

Mit mondjak, bejött. *
A 2 nap alatt megnézett 16 rész Vámírnaplók hatására átértékeltem az életem.
Az életemet, a kapcsolataimat, hogy mi az, ami igazán fontos.
Rossz úton járok. Na nem nagyon, csak éppen egy kicsit eltévedtem. De szerencsére  nem tévelyedtem túl messzire a keresett ösvénytől. Azonban ahhoz, hogy olyan legyek, amilyen szeretnék lenni, a változást belülről kell elkezdeni.
Állok elébe.


* És az is kivilágosodott, hogy számomra az írás nem csak hobbi. Valami, amiben örömömet lelem. Hanem megoldás. A problémákra, a mindennapok túlélésére, a történések feldolgozására.
Szeretem ezeket a felfedezéseket. Főleg, mert ezután már tudatosan is tudom alkalmazni.

Azért írtam erről az egészről most, mert azt hiszem elkezdtem látni az utat az alagút végén. Hosszú idő után.
Ez a lasagne hosszú idő óta* az első. Ha valaki szereti az izgalmas párosításokat, feltétlenül próbálja ki. Engem az fogott meg a recept olvasásakor különösen, hogy a lasagne minden hagyományos eleme valamilyen zöldséggel van helyettesítve. Ugyan a névadó változtahoz nem sok köze van, igen sikerült kis darab.

*Az előző posztok viszonylag későn kerültek fel, így itt nem volt észrevehető a kis leállásom. Elég ha én tudom. És remélem ezután teljes gőzzel tudok jönni. Újra. 
Bár azt hiszem, ehhez még kell egy kis idő.


Hozzávalók 2-3 személynek:
-1 kisebb zellergumó

-1 doboz fehérbabkonzerv
 1 citrom leve
 szerecsendió, só, fehérbors
 1 teáskanál olívaolaj

-1 csészényi (2,5 dl) sütőtökpüré
 2 mandarin leve
 2 nagy teáskanál friss kakukkfűlevél
 3 gerezd fokhagyma
1 teáskanál olívaolaj
 só

-1 jó nagy maréknyi friss spenótlevél

1. A zellert hámozzuk meg, vágjuk vékony szeletekre, majd pároljuk roppanós-puhára. Vigyázzunk, hogy ne legyen szétesős!
2. A bab levét öntsük le, mossuk meg, majd pürésítsük a hozzávalókkal.
3. A sütőtököt, az átnyomott/lereszelt fokhagymát, olívaolajat, mandarinlevet és kakukkfüvet és sót keverjük el jól.

Vajazzunk ki egy tűzálló tálat. Kezdjük el a rétegelést: zellerszeletek, sütőtökpüré, megmosott spenótlevelek, bab-besamel, zeller, sütőtök, spenót, ésatöbbi. Nekem összesen 2 réteg lett, a tetejére pedig most sütőtök került.
190 fokos sütőben nagyjából 30 perc alatt készre is sül.
Mindenképpen melegen fogyasszuk!


Forrás: My New Roots

Ingredients for 2-3:
-1 smaller celeriac

-1 can of white bean
 juice of 1 lemon
 nutmeg, salt, white pepper
 1 tsp olive oil

-1 cup pumpkin puree
 1 tsp olive oil
 juice of 2 small clementine
 3 cloves of garlic
 2 big tsp fresh thyme
 salt

-1 big handful of spinach

1. Peel the celeriac, cut thin slices than simmer "al dente. Not soft! 
2. Wash the beans than make puree with the other ingredients.
3. Work the pumpkin, shredded garlic, olive oil, juice of celementines, salt and thyme gently.

Spread a baking bowl with butter. Start the layering: celeriac, pumpkin, washed spinach, bean-bechamel, celeriac, pumpkin...
In my bowl I can make 2 full layer and ended with the pumpkin puree.
Bake in 190 C oven nearly 35 minutes.


Enjoy hot!

Sütőtökös fűszeres muffin (házi) nutellával

Kapcsolatok.
Eddig is tudtam, hogy nem egyszerű, de valójában mindig azt gondoltam, hogy ez csak miattam van. Most, 19 évesen rá kellett ébrednem, hogy nem.
Az emberek bonyolultak, és ennek megfelelően, ha két (vagy több) nézetet kell összehangolni, a nehézségi index exponenciálisan nő.

Anyával beszélgettünk a hétvégén. Őszintén beszélt a ...problémáiról? Inkább érzésekről. Arról, hogy mennyire eltávolodott a barátaitól.
Meglepődtem.
Ő mindig olyan tökéletesnek tűnt. Gondoskodó, kerüli a konfliktusokat, éppen ezért jóban van mindenkivel, keresi mások társaságát, és mások is igénylik az övét: egy csomó igazán jó barátnője van. Ha valamit irigyeltem az életéből, akkor az ez volt.
Ezidáig. Mert lehet, hogy tökéletesnek tűnt, de közel sem volt az. Kiborult a bili. Elmesélte a sérelmeit, a konfliktusokat, az összetűzéseket. És hogy mennyi mindent lenyelt.
Szóval ez így megy? Ez az ára a nagy tökéletességnek?
Ha igen, hát köszönöm szépen nem kérek belőle.

Meg különben is. Arra is rájöttem (ez egy megvilágosodós kis víkend volt) hogy azzal megy el az életem, hogy megpróbálok másnak látszani, mint amilyen vagyok. Tökéletesnek.
Hibátlannak.
Hiába a szűz horoszkópom már eleve magába foglalja a precizitást, az aprólékosságot, és a maximalizmust. Az ehhez megnyert szintén szűz aszcendens már csak hab a tortán. Meg magyarázat a miértekre.
Hogy miért ügyelek olyan kínosan arra, hogy olyannak lássanak, amilyen szeretnék lenni. Amilyen nem vagyok.
És nem is leszek. Nem tudok az lenni.

Mostanra azt hiszem elkezdtem megbarátkozni a helyzettel. Talán elkezdtem felfogni, hogy nem ez lesz az áhított boldogságkeresésem útja. Hogy nem ez visz el ahhoz a Pankához, aki az önmegvalósítás végén áll.
"Nem a tökéletesség tesz boldoggá" - mondtam egyszer apának.
Megrázta a fejét: "De. Az is. De nem feltétlenül kell hozzá."

Nyilván megpróbálom kihozni a maximumot, de... el kell tudnom fogadni, hogy nem. Nem sikerülhet minden.

És így kell, hogy szeressenek.
A hibáimmal. 
A tökéletlenségeimért. 

Amitől az vagyok, aki.

Legnagyobb szomorúságomra egyre kevesebb helyen látok sütőtököt. Ahol látok is, vagy elképesztően drága (ami nevetséges, mert a sütőtök gyakorlatilag a szemétdomb mellett nő) vagy elképesztően ronda. A Tescóban például közölték velem, hogy nincsen, nem is lesz, hiszen a Halloween már elmúlt. (Nem akartam közölni az eladóval, hogy valóban elmúlt, de már december elején, ehhez képest még az előző héten is voltak igen szép darabjaik.)
Tehát szó szerint vadásznom kell, hogy megfelelő példányra bukkanjak. Emiatt viszont a fogyasztásom sajnos leredukálódott a heti 1 alkalomra. Akkor meg magam elől kell eldugdosnom, mert nem egyszer volt már olyan, hogy úgy eltüntettem csak úgy magában, hogy észre sem vettem. Ilyen szarvashibákat pedig nem engedhetek meg magamnak, hiszen még annyi klassz receptet kell kipróbálnom...


Hozzávalók 9 nagyobb muffinhoz:
4 dkg vaj
1 kisebb banán
180 g sült tökpüré
5 evőkanál joghurt
1 tojás
2 dl teljeskiőrlésű rozsliszt
1 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál fahéj
1 kardamom magjai
reszelt szerecsendió
szóráshoz: 1 ek. nyírfacukor, fahéj, reszelt gyömbér
9 nagy teáskanál kakaós mogyorókrém/nutella

Pürésítsük a banánt, joghurtot és a tököt, majd adjuk hozzá a vajat, tojást és keverjük simára.
Egy külön tálban vegyítsük el a száraz hozzávalókat, és szép fokozatosan adagoljuk a nedves masszához.
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki egy szilikonos muffintepsit, majd kanalazzunk mindegyik aljára 1,5-2 teáskanálnyi tésztát. Vizezzük be a kanalat, és alakítsunk ki gödröcskéket. Ebbe illesszük bele a mogyorókrémet, majd fedjük be a maradék tésztával. 
Tegyük be sülni, majd 10 perc után szórjuk meg a tetejüket a fűszeres cukorral, és süssük készre.


Forrás: Reclaiming Provincial

Ingredients for 9 bigger muffin:
4 dkg soft butter
1 smaller banana
180 g baked pumpkin puree
5 tbsp yoghurt
1 egg
2 dl wholegrain flour
1 tsp baking soda
1 tsp cinnamon
seeds of a cardamom
nutmeg
9 big tsp chocolate hazelnutcream (homemade always better)
for the topping: 1 tbsp xilit, cinnamon, ginger


Put the banana, yoghurt and the pumpkin into a blender, work until smooth then add the butter and the egg.
In a bowl mix the dry ingredients.
Stir slowly the contents of the 2 pot.
Preheat the oven to 180 C.
Spread a silicone mold with butter and put 1,5-2 tbsp dough into the bottom of the molds. With the back of the spoon make holes and fill them with the nutella.
Portion the leftover batter and put into the oven.
After 10 minutes sprinkle the top with the cinnamon-ginger sugar and put back for another 10 minutes.

Enjoy hot warm till the chocolate-hazelnut cream is gooey...

Spenótos - kávés smoothie rizstejjel

Nincs igazság.

Miért van az, hogy valakinek mindene megvan, a másiknak pedig semmilye sem?

Hogyan élhetnek úgy emberek, ahogyan élnek?

Ezekkel  a kérdésekkel szembesülök az utcán járva, nap, mint nap.
De szerintem nem csak én. Hanem mindenki. Mindenki, akinek van szeme.
Aki nem zárkózik el az elől, hogy lásson.

Ezt a teóriámat apával is sokszor megosztom. Ez úgy zajlik, hogy odaállok elé, rábámulok bociszemekkel, és csak annyit mondok, hogy nem értem az életet. Nem nagy dolgokról beszélek, de egy alapvető biztonság mindenkinek járna. Hogy legyen hova hazamennie, ne kelljen fáznia, legyen mit ennie.
Apa rendszerint megpróbálja elviccelni a dolgot. Én egy darabig még sajnálkozom, de egyedül annyira nem lehet jól, így rövid idő után abbahagyom a dolgot. Eleinte nem értettem, miért reagál így, de aztán rájöttem. Védekezik. Ha hagyja magát sebezhetővé tenni, elveszik.
Milyen igaz.

Azért a múltkori szenvedésem után azt mondta, érti mire gondolok.

Egészséges-e a kávé? Para a vérnyomásunk miatt, vagy a benne lévő antioxidánsok miatt éppen hogy nagyon is jó hatású? Zsírégető, vagy megköti a cellulitiszt?
És a spenót? Tényleg az egyik legjobb vas, folsav, K vitamin forrás? Higgyük, hogy segíti a csontritkulás, vastagbélrák, ízületi gyulladások megelőzését, vagy inkább kerüljük el messzire, a lehetséges nitritfelhalmozódás illetve magas oxálsav tartalma miatt?
Kérdések. Válaszok. Érvek. Ellenérvek. Ellentmondások tömkelegében élünk.
Ilyen ez az ital is. A kávé koffeintartalma, a spenót zöldsége (klorofill)... vajon semlegesítik egymást?


Hozzávalók 1 pohárhoz:
2,5 dl rizstej
1 evőkanál gabonakávépor
1 nagy maréknyi friss spenótlevél
fél nagyon-nagyon érett(=puha) banán
4 kisebb jégkocka
ízlés szerint kevés méz 

A rizstejet forraljuk fel, majd keverjük el benne a kávéport.
A spenótot mossuk meg, szárazzuk le, és a banánnal együtt turmixoljuk össze. Higítsuk fel a rizskávéval, és vegyünk elő egy nagy poharat.
Tegyük az aljára a jégkockákat, majd töltsük rá az italt. Ha nem találjuk elég édesnek, édesítsük mézzel.

Forrás: love&nourish

Ingredients for 1 big glass:
1 cup ricemilk
1 tbsp cereal coffee powder
1 big handful fresh spinach
1/2 very ripe (=mature) banana
4 smaller ice cubes
little honey (optional)

Boil the rice milk then add the coffee powder.
Wash the spinach leaves and mix with banana. Stir with the coffee.
Put the ice cubes into a glass and fill it with the spinach drink. If you like sweeter use a bit of honey for serving.
Enjoy!

Lencsés diósült

Egyes számú elhatározás: magától értetődően betartom az eddigi elhatározásaimat. Mint a cukorstop projekt. Mostanában, mintha kissé megakadtam volna. 
Kettes elhatározás: igyekszem hatékonyabban tanulni, mert a jelenlegi módszerem nem olyan eredményes, mint amennyire én annak örülnék. Esetleg kombinálni mindezt a mennyiség csökkentésével.
Ugyanilyen fontos, hogy találjak egy kedves, érzékeny barátot, akivel járhatok, és hogy ezentúl az alábbiak közül egyikkel se alakítsak ki romantikus kötődést: alkoholistákkal, munkaholistákkal, viszonyfóbokkal, nagyzolókkal, kukkolókkal, érzelmi fogyatékosokkal vagy perverzekkel. És főleg nem fantáziálok egy konkrét személyről, aki mindezeket megtestesíti. Sajnos ez a személy történetesen a főnököm. És azt gyanítom, hogy különféle, kissé igazságtalan okokból kifolyólag, ő sem fantáziál rólam folytassam az önmegvalósítást. 2012-ben igen sok változás történt az életemben: befejeztem a gimnáziumot, elkezdtem az egyetemet, elköltöztem - csak hogy a legfontosabbakat említsem. Megismertem egy csomó embert. Ebből most kettőt emelnék ki, mindkettővel megpróbáltunk egy "bensőségesebb kapcsolatot kialakítani", ami a múltidőből is sejthetően: nem sikerült.  Miattam. Egyszerűen nem volt meg az a valami. Az az elengedhetetlen apróság. De mindegy is, nem ez a lényeg, a múlt nem túl pozitív tapasztalataiból kiindulva sok jóra nem számítottam annál a bizonyos beszélgetésnél. Nos, ennek ellenére, 2 perc után, már mindkét srác engem vigasztalt. Szó szerint. Nem is értettem. Ennyire szánalomraméltó hangon közöltem? Meglehet. Mindenesetre mindkettejükkel beszéltem tegnap - úgy, hogy ők kerestek. És iszonyú jól esett. Amikor F. felhívott... hát majdnem hanyatt estem a bőröndömben. V-nél ültem, meg... rá számítottam is, azt hiszem. 
Talán ennyi lenne a titok? Hogy így kell hozzáállni? Sutba dobni a nagy magabiztosságot, és akkor megmarad a jó viszony? 

Szóval az önmegvalósításomban beindult egy egészen pozitív tendencia, ami remélem az új esztendőben is folytatódik. Én azon leszek, hogy így történjen.
Remélem ti is végigkövetitek!  ^^

A cím kicsit sántít, valószínű, hogy a diós lencsesült helytállóbb lett volna, mivel a 2 összetevő közül a diómennyiség az elenyészőbb.
De számít ez bármit is? Nem.
Csak csináljátok meg. 
Mert finom.
És lencsés. Kövessük azokat a hagyományokat, ha már vannak...


Hozzávalók:

10 dkg vörös lencse

1 babérlevél

vaj

fél póréhagyma

6 dkg csiperke

1 répa reszelve

6 dkg pirított dió

2 nagy gerezd fokhagyma

8 dkg paradicsompüré

fél teáskanál köménymag

3 dkg rozskenyér összemorzsolva

2 evőkanálnyi friss bazsalikomlevél

só, feketebors

+ 1 tojás (opcionális)

A lencsét tegyük fel lefedve főni egy picivel több vízben, mint amennyi ellepi, a babérlevéllel együtt. Lassú tűzön dolgozzunk, mert így is szét fog főni.

Olvasszuk meg a vajat egy serpenyőben. Süssük meg benne a felkarikázott póráhagymát, adjuk hozzá a répát, és a gombát is, majd süssük addig, míg aranybarnás színe nem lesz. Ezután vegyük le a tűzről, ízesítsük a fűszerekkel, adjuk hozzá a lencsét, a durvára vágott diót, a rozskenyeret, és a paradicsompürével "higítsuk" annyira, hogy formázható legyen. (Mivel az eredeti recept sem írja, én tojás nélkül készítettem. Frissen így teljesen szétesős volt, de egy napi hűtős érlelés után már egész szépen lehetett szeletelni. Ha valaki biztosra akar menni, javaslom tegyen hozzá egy tojást is, ezzel együtt pedig kicsit csökkentse a paradicsom mennyiségét.)

Vajazzunk ki egy szögletes kenyérformát, nyomkodjuk bele a masszát.

190 fokos sütőben süssük nagyjából 30-40 percig, vagy amíg már szilárdnak tűnik a keverék, és nem tapad semmi a beleszúrt tűre. Ha nagyon pirulna a teteje, takarjuk le alufóliával.

Forrás: 500 legjobb vegetáriánus étel

Teás - avokádós zabkeksz

"Ki kell pihennem a karácsonyt."
Van, aki egy wellnesshétvégével teszi mindezt, én leginkább az anatómiafüzetemmel. De aggodalomra nincs ok, kikapcsolódásként előkerül néha a szövettankönyv is.
Bár a gondolat megfogalmazódásakor elsősorban az étkezés részére gondoltam (a testem sikítozik a sós és/vagy könnyű dolgok után), jobban megnézve ez tágabban is értelmezhető.
Mert valljuk be: a készülődés fárasztó.

Na nem nekem (mivel tudtam, hogy igen elfoglalt leszek a véghajrában, már jó előre elintéztem mindent), de volt alkalmam végignézni kisöcsém kálváriáját. Fogalmazzunk finoman úgy, hogy szegény erősen megkínlódott az ajándékokkal. Minden reggel levonult a garázsba, hogy elkészítse az aznap átadandó adagot: fúrt, faragott, kopácsolt egész délelőtt, így a kis meglepetések még egy "vigyázz, még nem száradt meg a festék/ragasztó" típusú mondat kíséretében kerültek átadásra.
Az én ajándékom lett készen talán egyedül időben, annak ellenére, hogy a legutolsó pillanatban találta ki. Vagyis... ez egy külön történet, de annyira aranyos, és szívmelengető (legalábbis számomra), hogy muszáj elmesélnem.

Az egyik hétvégén este jó szokásom szerint Marci szobájában tanultam, amikor valahogyan előkerült a bögremelegítős téma. Már igen régóta nézegettem mindenfelé irigykedve vágyakozva, de nem sikerült rájönnöm, hogy hol lehet ilyent vásárolni. (Na nem mintha megszakadtam volna a kutatásban...) Azonban jött a füles: Butlers! Gyorsan rá is kerestem az internetes áruházukban, és valóban, szerepelt a kínálatban. Bögremelegítő. Piros.
Piros?! Mi az, hogy piros? Én fehéret szeretnék!!! Ráadásul bögréstül kell megvenni? Mi a fenének? Annyi bögrénk van, mint a szemét...
Marci csendesen végighallgatta az okfejtésem, majd kérte, hogy mutassak neki egy képet. Hogy ő majd horgol nekem egyet. Nevettem. Hiszen nem is tud horgolni. Megvonta a vállát, "majd anya megtanít". De hát ő sem tud!! Akkor majd megtanulok magamtól.
És ezzel a mondattal odaült a számítógép elé, beírta gógliba, hogy bögremelegítő horgolás, majd átvonult anyuhoz horgolótűt és fonalat kérni. Nem zavarta, hogy az óra már éjfélt mutat. Tündéri volt, ahogyan a vázlatrajzok alapján próbálta kisilabizálni a szemáthúzást, hurkolást. Még a nyelvét is kidugta úgy koncentrált. :)
Másnap reggel pont kinyitottam a szemem, amikor hallottam, hogy telefonál. Mivel a telefon brutál módon felhangosít mindent, hiába voltam 3 szobával arrébb, az egész beszélgetést végighallgattam. Mamát hívta, hogy átmehet-e horgolni tanulni. Ránéztem az órára. 7 óra 8.
Még szerencse, hogy mama nem szeret sokáig aludni.

És hogy megtanult-e horgolni?
Válaszként csak az alábbi képre mutatnék. Ez várt a fa alatt. ♥
Iszonyúan meghatódtam. Nem az ajándék láttán, már sokkal előbb. A legelején. Amikor kitalálta, hogy megtanulja. Hiába magyaráztam, hogy nehéz, fel sem merült benne, hogy nem sikerülhet. Akarta. Azért, hogy nekem örömet szerezzen. Sokszor azt gondolom meg sem érdemlem, hogy ilyen testvérem van.

Pali mondta erre, hogy ha találok egy olyan fiút, aki fele ennyit megtesz értem, mint Marci, királyi életem lesz.

Nem szoktam teázni. Visszatart a tény, hogy sárgítja a fogakat. Illetve... visszatartott eddig. 7 évig. Jelenleg úgy állok, a dologhoz, hogy mértékkel csak nem tesz tönkre. Remélem.
A tealevelek/teafű felhasználása azonban mindig is izgatott. Matchát nem sikerült szereznem, de lehet, hogy ezután nem is szeretnék már. Mert ez annyira jó.
Marci kapott Palitól 2 doboznyi teaválogatást, most abból szemezgettem. Mindössze annyi a feladat, hogy kiválasszuk a kedvenc teánkat, vagy bármi olyant, aminek kellemes az aromája, ugyanis ez határozza meg az ízét. Persze lehet bele még fűszert tenni "erősítésként", de ha megfelelő mennyiségű teafüvet használunk, nem szükséges.

És az eredmény? Tea harapható formában.


Hozzávalók 24 db kekszhez:
1,25 dl rozsliszt
1,5 mokkáskanál szódabikarbóna
1,5 dl zabpehely
1 nagy marék mazsola
5 filter tea
fél banán
1-3 evőkanál nyírfacukor (ízlések...)
1 érett avokádó
8 evőkanál tej

Keverjük össze a száraz hozzávalókat.
Az avokádót és banánt pürésítsük, majd lazítsuk fel a tejjel.
Jól keverjük el a 2 edény tartalmát, majd jó púpos 1,5-2 teáskanálnyi kupacokat halmozzunk sütőpapíros tepsire. Bevizezett kanállal formáljunk belőle köröket, és előmelegített 180 fokos sütőben süssük 15-20 percig.

Ötlet: building buttercream

Ingredients for 24 cookies:
1,25 dl rye flour
1 tsp baking soda
1,5 dl rolled oats
5 bags of tea
1/2 banana
1-3 tbsp xilit
1 avocado (mature)
8 tbsp milk

Mix the dry ingredients.
Make puree from the banana and avocado, then add milk.
Stir the substance of the 2 bowl. 
Preheat the oven to 180 C. Lay baking sheet onto a pan and put 2 tsp dough to everywhere.
With a watered spoon make circles from them and bake aprox. 15-20 mins. 

Enjoy with a big cup of tea!