Köleskörözött

Mindennap viszek magammal sapkát. Mindennap. Csak a biztonság kedvéért. Hátha még hideg van. (Az erkélyig vezető 5 métert lusta vagyok megtenni, hogy ne a véletlenben kelljen bíznom.) Aztán ma reggel úgy voltam vele, hogy eddig sosem kellett, és már biztosan itt a tavasz melege, így kiraktam, hogy feleslegesen ne foglalja a helyet a táskámban.
Nos, a sulis hőmérő -1 fokot mutatott. Ezt hívják tipikusnak?

Körözött. 

Közkedvelt krémecske néhány egyszerű (és olcsó) alapanyagból, ám az emberek valamiért még is inkább a gyári sokE-vel teletömködött, mesterséges aromásat vásárolják. 

Nem értem.

Hozzávalók:

2 dkg köles

12 dkg tehéntúró

6 szál metélőhagyma

2 dl tej

1 teáskanál olívaolaj

só

őrölt bors

fűszerpaprika

A kölest 3-szoros mennyiségű vízben megfőzzük, majd ha már majdnem minden vizet magába szívott levesszük a tűzről, és fedővel letakarva hűlni hagyjuk.

Összekeverjük a túrót a tejjel, sóval, borssal, paprikával, majd a kölessel együtt krémet csinálunk belőle. Legutolsó mozzanatként a snidlinget is rávagdossuk.

Forrás: Ízek és Érzések  (2010. április-május)

Falafelgolyók mézes-tökmagos répasalátával

Őszinte legyek?

Többször eszembe jutott. Sőt, tulajdonképpen már hiányzott. Mikor felvettem egy ruhát, és azonnal az ugrott be, hogy mit mondott róla.  Vagy mikor főztem / leültem enni, láttam magam előtt az arcát, hogy milyen fejet szokott vágni már csak egy-egy alapanyag említésére is.

Aztán kiderült néhány dolog.

Mérges vagyok? Nem.

Rosszul esik? Kicsit.

Sérti a büszkeségem? Nyilván. :D

Úgyhogy most már nem a hiány az ami elfog a neve említésére. Sokkal inkább az idegbaj.

Ciki, nem ciki, én mindig azt hittem, hogy a falafel hússal készül. Olyasmi mint a kebap. Az arabok húsgolyója. A hétvégén az Ízek és Érzések egyik régebbi kiadványát lapozgatva azonban megvilágosodtam, hogy nem, ez nem több, mint csicseriborsó. Meg fűszerek.
A répa pedig nagy favorit, passzol is mindenhez. Bár igaz ami igaz, a citromlé fantasztikusan sokat dob rajta.


Hozzávalók 1 személyre:

5 dkg csicseriborsó

1 gerezd fokhagyma

1 mokkáskanál reszelt gyömbér

              őrölt római kömény

              koriander

só

fehér bors

1 teáskanál mogyoróolaj

A csicseriborsót beáztatjuk egy éjszakára. Másnap lecseréljük a vizét, és egy mokkáskanál szódabikrabónával feltesszük főni. Nagyjából 15-20 perc alatt teljesen puhára is fő.

Pépesre törjük egy villával, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a fűszereket, majd diónyi golyókat formálunk belőle. 

Sütőpapíros tepsire tesszük, és 185 fokos sütőben megsütjük.

A salátához: 2 répát lereszelünk, 1 evőkanál tökmagot megpirítunk, majd az egészet leöntjük 1 evőkanál citromlé és pici méz keverékével.

Forrás: Ízek és Érzések (2010. április-május)

Céklás kölesgombóc gombaszósszal

Egy falat napsütés a tányéron.

Ahogy jön a tavasz egyre többször elfog a főzés iránti vágy. Vágyom a színes ételekre. Jó érzés elkészíteni őket, és aztán megenni is. Igen. Eljutottam idáig. És ez fantasztikus érzés.
Szóval lehet, hogy most egy időre kicsit megnő az efféle ételek aránya, de szerintem ez nagyon pozitív. Hiszen itt a tavasz. Minden friss, üde és napos. A tél után ilyenkor a könnyű zöldséges ételek dominálnak. (Mondjuk én amúgy sem eszem nagyon másokat.)  És ez a szevezetnek is jó, nem véletlenül böjtölnek sokan. Meghálálja a gondoskodást. És ez az amit sokan elfelejtenek. Hogy hiába élnek másokért, önzetlen módon feláldozva magukat, mások nem lesznek mindig ott. Tőlünk függetlenek. Ellenben te mindig ott leszel magadnak, ha akarod, ha nem. Szóval én maximálisan vallom, a te legyél a legfontosabb magadnak filozófiát. És nem vagyok önző. Illetve próbálok nem az lenni.
Így az idei tavasz jelszava: egészségre/egyensúlyra fel!

(Persze édesség-témában sem tudok nyugton maradni, szóval abból sem lesz hiány, bár valószínűleg a fitt vonalat fogom gyarapítani. Gyümölcsök a köbön.)

Hozzávalók 1 főre:
A galuskához:

3 dkg köles

1 nagyobb diónyi főtt cékla

só, fehér bors

2 szál kakukkfűág

1 evőkanál tönkölykorpa

A kölest 2-szeres mennyiségű vízben feltesszük főni. Lehet, hogy ez kevésnek tűnik, de nem szabad túl nedvesre csinálni. Ha nagyjából magába szívta az összes vizet vegyük le a tűzről, és hagyjuk, hogy minden nedvességet felszívjon. 

Ha már kihűlt, reszeljük bele a céklát, ízesítsük sóval, borssal, tépkedjük bele a kakukkfűleveleket, és a korpa belekeverésével alakítsuk kellőképpen sűrűvé.

A gombaszószhoz:

13 dkg barna csiperke

1 pici vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

mogyoróolaj

30 ml fehérbor

őrölt bors, só

2 dl sűrű joghurt

A gombát megtisztítjuk, miliméter vastag szeletekre vágjuk.

A gombát apróra kockázzuk, majd egy pici mogyoróolajon aranybarnára pirítjuk. Amikor már világosbarna, hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, és a gombát. Ráöntjük a fehérbort, sózzuk, borsozzuk, és a gombát is átsütjük.

Tálalás:A joghurtot összekeverjük a gombás keverékkel, és egy tányérra kanalazzuk. A köleses-céklás masszából vizes teáskanállal galuskákat/gombócokat formázunk, és a gombaszószra tesszük őket.

Forrás: Lisa Kochen & Baken - 2012. Marz

Lúdláb torta gofriból kutyaszülinapra

Bodza 2 éves lett.
Nagyon furcsa.
Nem tűnik ugyan másnak, mint mondjuk 1 évesen, de belegondolni, hogy már majd' 2 éve boldogít bennünket... Persze azért változott. Ő is. Meg én is.
Ő okosabb lett. Erre tegnap döbbentem rá. A bal kezemben volt a póráz, ő meg a jobb oldalon kóricált. Néhányszor működött a Bodza gyere át ide, típusú mutogatás, de a végén eldurrant az agyam, meggáltam, és ráripakodtam. Rámnézett, majd fogta magát, hátrafordult, és a hátam mögött megkerülve átszaladt a bal oldalra. Ha az érdemi részt nézzük akkor tulajdonképpen kettőt visszaléptünk, mert teljesen betekert a pórázzal, azonban pontosan tudom, hogy azért mögöttem került meg, mert ez lett "megtanítva" neki. Mindig ez volt a feladat helyes megoldása, logikusnak tűnhetett, hogy most is.  Szóval mit tehettem volna? Megdícsértem. Magamat meg szidtam, hogy mindig rajta töltöm ki a dühöm.
(De mindig elhatározom, hogy változtatok.)

 Még sok-sok ilyen szülinapot Bodza!!!  ♥

4 hónapostól 2 évesig

Hozzávalók egy 21 cm átmérőjű "tortához":

8,5 dkg vaj

8 dkg cukor

csipet só

2 tojás

1 nagyobb evőkanál kakaó

1 teáskanál sütőpor

17,5 dkg liszt

1 dl tej

A vajat a cukorral és sóval simára keverjük, majd a tojásokat is egyesével beledolgozzuk. A lisztet, kakaót, sütőport összekeverjük, majd a tojásos masszába vegyítjük. Robotgéppel teljesen homogénné maszatoljuk, majd a tejjel újra "normális" tésztává alakítjuk.

Felforrósítjuk a gofrisütőt, és 4 lapot sütünk. (Nekem még maradt egy kevés tésztám, de abból már csak egy fél lapra futotta.)


A csokikrémhez:

4 dl teljes tej

5,5 dkg keményítő

1 nagy evőkanál kakaó

8 dkg cukor

2 dl tejszín

1 csomag habfixáló

2 marék meggy

A tejet simára keverjük a keményítővel és kakaóval, majd lassú tűzön besűrítjük. A cukrot csak a legvégén adjuk hozzá. Hagyjuk kihűlni, közben néha keverjük meg, hogy ne bőrösödjön.

A tejszínt verjük kemény habbá a fixálóval, majd keverjük össze a pudinggal.

Összeállítás: A krémből vegyünk el egy evőkanálnyit, töltsük csillagcsőrös habzsákba. A lapokat kenjük meg a krém harmadával, majd szórjuk meg egy kis marék meggyel. (Célszerű apróra vágni.) Így rétegezzük a tortát.
A tetejét díszítsük egy krémrózsával, aminek a közepére egy szem meggyet illesztünk.


A recept icipici változtatásokkal Tücsökbogártól.

A legjobb kakaóscsiga(?) 7.

Tesco ( Aszalvölgyi út)


89 FT   (7,5 dkg)

Nem értem a Tescosokat. Nem egy recept szerint dolgoznak? A múltkori csiga nem volt egy nagy durranás, ellenben ez... Az eddigi legjobb. 

Jó a külseje kicsit száraz volt, ellenben belül elég puha (és nagyon halványan még egy nyerses képzetet is magam elé tudtam idézni), és a közepénél KAKAÓS!!! Hihetetlen felfedezés volt pacsálni a barna masszában. 

Szóval finom, de azért a tökéletestől messze van.

Vedd meg: hátha egy harmadik félével találkozol. A Tesconál sohasem lehet tudni.

7,5/10