2012. december 8.

Sütőtökös - ricottás pite

Gyertyagyújtás.
Nálunk komoly hagyományai vannak: először is körbeüljük a koszorút. Azt a koszorút, amit még ő csinált (szerintem babakoromban). Amióta az
Szigorúan csak úgy, ha mindenki jelen van, és ettől az aprócska tényezőtől ez lesz a legsarkosabb pont. Régen mindig úgy volt, hogy odaültünk hárman, hívogattuk apát /a hiányzókat, közben nekem eszembe jutott, hogy hoppá, még ezt meg azt el kéne intéznem,  átrohantam a saját szobámba, ekkor apa már megjelent, akkor utánam kiabáltak, apa kihasználván előkapta a telefonját, elkezdte nyomkodni, netán felhívta valaki, újra kiment ésatöbbi. Szóval bonyolult.
De ha eljön az a pillanat, amikor végre mind a négyen (ma már ugyan más felállásban) összekerülünk, anya meggyújtja a gyertyát, és énekelünk.
Na nem kóruszszintű a dolog, de azért elég jó, mert Marci és én is zenei álltalánosba jártunk, anya szabadidejében egy kórusban énekel. Pali pedig egyszerűen szeret velünk "zümmögni" a baritonjával.
És hogy mit is? Tudjátok, egyrészt olyan régi, aranyos dalocskákat, mint a mennyből az angyal, hull a pelyhes, vagy a kedvencünket, aminek Marcival képtelenek vagyunk megjegyezni a címét, és csak "szomorúnak" vagy "tudod, amikor a nyuszi didereg"-nek hívjuk. Aztán ott vannak az alsóban tanult kétszólamú szösszenetek, és a nyomásomra mostanában Csondor Kata: Add továbbja is terítékre kerül.


Ilyen otthon.
Azonban most már nem otthon lakok.
Önállósultam (milyen nagyzolósan hangzik, ahhoz képest meg főleg, hogy mennyire nem igaz),  így idén nekem kell az efféle dolgokról gondoskodni. Apának ez sohasem volt fontos annyira (a 6 év alatt egyszer volt koszorúja, akkor, amikor a barátnője csinált neki egyet), így teljesen a nulláról indítottunk. Szerencsére. Klasszabb valami újat kitalálni, mint valami régit követni.
Tehát én vagyok a lány, nekem van sok időm, csináltam egy koszorút. Na jó, ez erős túlzás, fogtam egy hosszúkás  kovácsoltvas gyertytartót, beleállítottam 4 darab gyertyát, meg csipesszel rátúztem egy kiszárított narancshéjat. Nagy művészet. Az egészben az eldőlés ellen megálmodott talpacskák odarögzítése volt a legnehezebb - hosszabb feladat. Sebaj, majd jövőre korábban nekiállok.
Így esett a nagy eset, hogy előző hétvégén meggyújtottuk az első gyertyát. Nem szeretjük elsietni a dolgokat (vagyis én igen, de ez pont a "nem kategóriás") Eleve csak este értünk haza, akkor mindketten nekiálltunk szépen a kis dolgainknak. 11:57-kor apa mérgezett egér módjára elkezdett rohangálni, hogy "úristen-úristen lekéssük a gyújtást". Erre már én is felpattantam (előtte még elolvastam az utolsó bekezdést pszichológiából) és bekészültem, hogy akkor gyújtsunk. "Gyorsan, hozd a gyufát!" - sürgettem. Hosszas matatás a szekrényben, előszobafiókban, sehol semmi. Hamar kiderült, hogy én vagyok a ludas: rászoktam az esténkénti párologtatós gyertyára, de vagy azok eleve vacakok, vagy én vagyok ennyire béna, de hol eldől a kanóc, hol túlfolyik a viasz, hol elalszik a láng - alkalmanként 5-6 gyufát is "elszórakozok".
 Nem, nem fogyhatott el. Volt benne még néhány szál, pontosan emlékszem. De hova a fenébe tehettem...?! Az idill kissé megborult: apa csak állt fejcsóválva, hogy hihetetlen, hogy mindent eltüntetek, én pedig idegesen nekiálltam kirámolni a fiókjaimat. Hátha. 3 után eszembe jutott, hogy túl alacsonynak éreztem a vízes tálhoz képest a gyertyát, így az aláépített magasítótoronyba sikeresen a gyufát is beépítettem. Huh.

Leültünk az ágyamra.
Felvillant a láng: először csak pislákolva, aztán már biztosabban égett. Apa rámnézett, "most akkor énekelünk?", és választ sem várva nekiállt a kiskarácsonynak.
Nem.
Ez most nem Fehérvár. Nem anya. Felejtsük el a múltat. Ez most van. Itt és most. A miénk. Rólunk szól.
Persze ezt csak magamban gondoltam, hangosan csak annyit mondtam, hogy kitaláltam valami újat. Legyen az, hogy minden vasárnap felsorolunk 5 dolgot, ami boldoggá tett minket. Teljesen mindegy mit, a legapróbb/jelentéktelenebb dolog is "ér". Hiszen a boldogság nem mennyiségfüggő.


Álljon itt az én listám. Az eheti.
1. Egyedül megoldani egy problémát: fel tudtam szerelni az ajtónkra az odaszánt kis díszt. Egyedül. Pedig azt sem tudtam hogy álljak neki, mikor rájöttem, hogy csavarozni is kell. Ki, aztán meg be. Rövid kutatás után azonban megtaláltam a csavarhúzót, és még üzemképes állapotba is sikerült hozni. :)
2. Amikor félbeszakad egy óra, és 25 ember egyszerre bámulja a hóesést.
3. Korán végezni, és napsütésben hazasétálni.
4. Sms-t kapni egy szomorú baráttól, hogy bearanyoztam a napját a sütimmel. Egy szarvasos cupcake-kel.
5. Hazaautózni a karácsonyfánkkal.
6. Arra hazaérni az uszodából, hogy az ajtón belépve elfoglalja a bejáratot a "konyhakész", állványba faragott karácsonyfa. Amire a legjobban vágytál.


A karácsonyi hangulatot pedig lehet mással fokozni, mint sütőtökkel? Szerintem nem. (Úgy hozzátartozik a télhez, mint a spárga a tavasz kezdetéhez. )
A ricotta krémes (és annyira szeretem, hogy akár magában is el tudnék kanalazni egy nagy dobozzal), a fűszerek pedig... nagy varázslók. :)


Hozzávalók egy 18 cm-es formához:
10 g zabpehely
60 g rozsliszt
60 g mandulaliszt
6 dkg alma
1 evőkanál kókuszzsír
1 evőkanál vaj + egy kevés a kenéshez 
csipetnyi só
250 g sült sütőtökpüré
170 g ricotta (szarvasi a legjobb)
1 tojás
1 evőkanál nyírfacukor (édesszájúaknak 4-5)
ujjpercnyi gyömbérdarab
3/4 teáskanál mézeskalácsfűszer

A tésztához keverjük össze a zabpelyhet, rozs és mandulalisztet, majd morzsoljuk el benne a vajat és kókuszzsírt. Az almát reszeljük le, és a liszthez adva gyúrjuk tésztává. 
Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Vajazzunk ki egy 18 cm átmérőjű piteformát, majd nyomkodjuk bele a tésztát egyenletesen. Szurkáljuk meg villával, majd süssük nagyjából 10 percig.
Közben készítsük el a tölteléket. Ehhez vegyünk elő egy mixert, helyezzük bele a tökhúst, ricottát, tojást, nyírfacukrot és fűszereket, majd turmixoljuk össze. Ha lejárt az elősütési idő, öntsük a masszát a tészta tetejére, és dugjuk vissza a sütőbe újabb 25 percre. A töltelék nem fog (kő)keményre sülni, de hűlés közben kellőképpen megszilárdul.

Forrás: Zizi's adventures



Ingredients for a 18 cm pie:

10 g oat flour
60 g almondflour
60 g rye flour
6 dkg apple
1 tbsp coconut fat
1 tbsp butter + for the mold
pinch of salt
250 g baked pumpkin puree
170 g ricotta
1 egg
1 tbsp xilit
2 cm fresh ginger
3/4 tsp gingerbread-spice


For the dough mix the 3 types of flour and crumble with the coconut fat and butter.
Add to the grated apple and make a dough. 
Preheat the oven to 170 C.
Spread with butter a 18 cm pie form and divide the dough uniformly. (Don't forget the edges!) Pierce with a fork and put into the oven for 10 minutes.
Meanwhile make the filling. Put the pumpkin puree, the ricotta, the egg, the xilit and the spices into a blender/mixer, and work until smooth. After the 10 minutes spoon the filling into the crust. Bake for 30 minutes, until the mixture go golden. 
Don't worry if the filling is a bit tender, because it will go stable as the pie starts cooling.

Serve with whipped cream (or without as I did) sit back and Enjoy!

2012. december 5.

Sütőtökös - diós müzliszelet (vegán)


Hát csak megértük ezt is: beköszöntött a december.
Napsütéssel, köddel, esővel, széllel és hóval. Röpke 5 nap alatt szerintem az összes lehetséges időjárási formát megtapasztalhattuk. Már nem az első alkalom, hogy a "naptári évszakváltással" egyidőben gyökeresen vált az időjárás is. Ez valami új dilije az égieknek?
Végülis lényegtelen: az én kedvemet nem ronthatja el semmi.
Elhatároztam, hogy idén kiélvezem az adventi készülődés minden percét. Az elsőtől az utolsóig.
Idén kissé más a helyzet, mint eddig. Otthon anya intézett mindent, én pedig leginkább csak sodródtam az "árral", gyönyörködtem az eredményekben.
Most azonban én vagyok a főszervező.Nekem kell kitalálni, megvalósítani. Mindent. A nulláról. És ez irtó klassz. Elhatároztam, hogy semmi sem úgy lesz,mint otthon. Nem direkt, lázadásból, csak egyszerűen nem. Szeretnék valami olyasmit, ami igazán én vagyok. Ami rám jellemző. Illetve ránk.
(Hiszen igaz, hogy nekem van több időm és affinitásom az efféle dolgokhoz, mégiscsak ketten lakunk a lakásban. Fontos, hogy mindketten jól érezzük magunkat. Ezért aztán a lényeges kérdéseket mindig megbeszéljük. De szerencsére nagyon hasonlítunk. Hiába, apja lánya.)

Szóval hagyományok.
A következő 3 hétben igyekszem megmutatni, leírni, elmesélni, hogy ti is megértsétek. Hogy együtt örüljünk.

Hiszen a megosztott öröm, dupla öröm.


Szeretitek a müzliszeletet? Szoktatok enni?
Én nem nagyon, de ezek után az eddigi nemleges választ annak a számlájára írom, hogy ki a fene akarja egy 15 cm-es, elméletileg egészségesnek kikiáltott kis rúddal bevinni a napi cukoradagját, egy csomó sót és káros anyagot? Feltételezem senki.
Pedig egy müzliszeletnek nem kell mindezeket tartalmaznia. Sőt.* Szólhat arról, amiről valójában kéne. Itt a(z igen finom) bizonyíték.

*Az eddig látott receptekben az nem tetszett, hogy mindegyik legalább 10 dekányi vajat követelt. Ez ebben is különleges, a sütőtökpüré fogja össze a zabszemeket. Ráadásul édesít is.


Hozzávalók 6 db-hoz:
10 dkg zabpehely
135 g sütőtökpüré
30 g aszalt vörösáfonya
5 dkg pirított dió
1 evőkanál nyírfacukor
1 mokkáskanál mézeskalácsfűszer

A diót és áfonyát vágjuk durvára. Keverjük össze a zabpehellyel, nyírfacukorral, fűszerrel, majd a tökpüré hozzáadásával varázsoljuk "gyurmázható" állagúvá. Egy sütőpapíron formáljunk belőle téglalapot (itt már célszerű előre gondolkodni, hogy hány szeletre szeretnénk majd vágni).
Előmelegített 175 fokos sütőben kb. 25 perc alatt süssük készre. Még melegen vágjuk fel, majd hagyjuk kihűlni.

1 szelet 20 g CH-t tartalmaz.


 Forrás: Girl makes food


Ingredients for 6 bars:
10 dkg rolled oats
135 g pumpkin-puree
30 g dried cranberries
5 dkg roasted walnut
1 tbsp xilit
1/2 tsp gingerbreadspice

Chop the walnut and cranberries roughly. 
Mix with the rolled oats, xilit, spice and the pumpkin-pure.
Preheat the oven 175 C.
Make a 1 cm tall rectangle from the "dough" on a baking paper and bake 25 minutes or until go bronze.
In warm cut up 6 uniform slices and let them cool.

1 bar contains 20 g CH.

2012. december 1.

Nyers csokitorta


Nem látunk bele a másik életébe.
Nem tudjuk hogyan él, milyen gondokkal küzd, mi teszi boldoggá.
Nem ismerjük min ment keresztül.

Tulajdonképpen milyen alapon ítélünk el bárkit?



Beszélünk munkáról, burokban felnövésről, betegségekről.
Életutakról.

Miért valóságosabb az egyik, mint a másik?


Félreértés ne essék, nem vágyom megváltani a világot. 
Csak kicsit jobbá tenni. 
Élhetőbbé.


Étkezés terén még mindig küzdök.
Sőt. Talán most küzdök igazán.
Ez a fajta életmód a napi sokszori elosztás követeli meg, én pedig ezidáig erősen a hármas szám felé orientálódtam.
Változtatás.
A tízórait nem tudom beiktatni (fél 9 és dél között egyszerűen nem leszek újra éhes), de egy uzsonna tényleg nem rossz ötlet. Valami egyszerűt, édeset, amolyan ebéd utáni desszertpótlót.
Ez a kis nyerskonyhai csoda éppen megfelel egy bögre gabonakávéval, bár tudom, a banán és mazsola nem éppen a legalacsonyabb GI-jű gyümölcsök. Kis adagban azért belefér.
Hát még ha mások is segítenek. Nálunk meglepően egyöntetű sikert aratott a hagyományos étrendű családtagok körében. Vannak még csodák.


Hozzávalók 7 adaghoz:
10 dkg dió
4,5 dkg mazsola
csipetnyi Himalája só
21 dkg avokádóhús (2 db normál avokádó)
6 nagy teáskanál kakaópor
1 nagyobb banán (13 dkg tiszta gyümölcs)
2 evőkanál nyírfacukor
csipetnyi Himalája só
1 teáskanál vaníliapor

A tésztához áztassuk be a mazsolát és a diót egy éjszakára.
Másnap öntsük le róla a vizet, és egy aprítóval dolgozzuk finomra. Béleljük ki sütőpapírral egy 18 cm-es tortaforma alját, az oldalát pedig kenjük ki pálmazsírral. Nyomkodjuk bele a masszát, majd tegyük mélyhűtőbe 25 percre.
Ezalatt készítsük el a krémet. Kanalazzuk ki az avokádóhúst, és tegyük a mixerbe a banánnal, kakaóporral, nyírfacukorral, sóval és vaníliával együtt. Pürésítsük teljesen krémesre, majd oszlassuk el a fagyott alap tetején. Tegyük mélyhűtőbe ismét, ahol nagyjából 45 perc alatt "fogyaszthatóra" fagy. 
Vigyázzunk, hogy ebben az állapotában vágható jól, hűtőhidegen inkább krémes. De mindenhogyan isteni.
  
1 szelet 12,5 g CH 


Forrás: Zizi kalandjai


Raw chocolate cake

Ingredients for 7:
10 dkg walnut
4,5 dkg raisins
csipetnyi Himalaya salt
21 dkg peeled avocado (2 pieces avocado)
6 big tsp cocoa powder
1 bigger banana (13 dkg)
2 tbsp xilit
pinch of HImalaya salt
1 tsp vanilla powder

For the "dough" soak the raisins and the walnut for 1 night.
The next day put the soaked seeds into a blender, and works for 1 minute. You have to get nearly a smooth consistence.
Lay baking paper bottom of the mold. Spread the sides with coconut fat and press into the "dough" uniformly.
Put it into a freezer for 25 minutes.

Meanwhile make the cream.
Put the meat of the avocado, the banana, the xilit, the salt and the vanilla into a blender, and mix it until creamy. Spread the cream on the top of the frozen walnut mix. Replace again for 45 mins. 
Serve immediately.
If you eat from the refrigator it will be much unmanagable creamy!

2012. november 26.

Sütőtökös - kókuszos minikuglóf


Az élet néha produkál furcsa dolgokat.
Ezek előtt eleinte értetlenül állok, de tudom, hogy minden okkal történik. Célja van.

A hajhullós történetem a napokban a csúcspontjához ért. Végre eljutottam endokrinológushoz, aki megerősítette az előzetesen a nőgyógyász által pedzegetett lehetőséget.
PCO.
Nem olyan nagy ügy, a lényege annyi, hogy ciszták vannak a petefészkemben, amik a jelenlétükkel kissé megborították a normál működéseimet. Ennek a tüneteit észleltük: hajhullás, megnövekedett tesztoszteronszint, szünetelő ciklus.
Tekintve, hogy ez gyakran jár együtt még inzulinrezisztenciával is (és a 2. típusú cukorbetegség előlépcsője, ahogyan kedves E. barátnőm kifejezte), a gyógyszer mellett diétát is célszerű tartani. Meg mozogni.
Úgy, mint egy diabéteszes.

Miért velem történik ez?
Velem, aki mindig figyelt arra, hogy mit eszik. Sőt.
Csak erre figyeltem. Hogy ne tömjem magam mesterséges szemetekkel, hogy sok gyümölcsöt-zöldséget fogyasszak, hogy mindenből teljeskiőrlésűt vagy natúr verziót válasszak, hogy ne sózzak, hogy legtökéletes tápanyagkombinációt vigyem be... 
Mi van azokkal az emberekkel, akik az egészet lesz*rják? Mint mondjuk majdnem mindenki a környezetemben. Szinte válogatás nélkül megeszenek mindent, ami eléjük kerül, és... hagyjuk. Természetesen nem kívánok senkinek sem rosszat. Nem. Csak... olyan bosszantó. Eddig sem volt egyszerű, de most már kifejezetten nehéz. Emlékszem, volt, hogy azt kívántam, bárcsak tényleg lenne valami. Valami külső erő, ami rákényszerítene arra, amit csinálok. Ugyanis volt, hogy elcsábultam, és a mértékegységek tartása sem volt az erősségem. Itt a tanulság: kérd csak, és megkapod.
Ráadásul a ciszták sem maguktól nőttek oda. Minden egyes kimaradt ciklusú hónapban eggyel többen lettek (és lesznek), ugyanis elkezdtek megérni, de bizonyos hormonok hiányában nem tudtak "kijönni", így fogták magukat, és betokozódtak.
Tehát mindent magamnak köszönhetek. A szuper kis életmódomnak és anorexiás múltamnak.



Azért próbálom a jó oldalát is látni.
Egyrészt nekem sokkal könnyebb, mert nem a nulláról indulok, és csak "apró" változtatásokra szorul a rendszerem. (Ami amúgy halál nehéz, mert speciel szénhidrátot sosem számolgattam. Még kalóriát se nagyon. Plusz eddig rengeteg gyümölcsöt ettem, most pedig egy szerencsétlen almát sem ehetek meg csak úgy, hanem szépen bele kell számolni a CH mennyiségbe.) 
Másrészt pedig remélem, hogy ezáltal kőkemény önuralomra teszek szert. 
Célok. Mindennek célja van. 

Lehet, hogy ez kell, ahhoz, hogy változtassak az életemen.


Imádom a sütőtököt.
Eddig lehet, hogy nem derült ki, de menthetetlenül függő vagyok: ennek következtében minden télen olyan szinten besárgulok, mint egy hepatitises. Képes vagyok együltő helyemben benyomni akár egy egész nagyobb példányt is. Csak úgy natúran. Vacsora helyett.
Imádom a sütőből kitekergőző illatát, és az is biztos, hogy melegen a legfinomabb, akkor, amikor még megégeti a nyelved. (Aztán meg a szájpadlásod, miközben próbálod a nyelvedről eltüntetni.) Persze hidegen sem megvetendő, de akkor már szívesebben beáldozom alapanyagnak.
Pláne, ha kókusszal párosul. Köszi a lisztet Pali! :)


Hozzávalók 6 db-hoz:
30 g mandulaliszt
30 g kókuszliszt
35 g tk. rozsliszt
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
fél teáskanál mézeskalácsfűszer
reszelt szerecsendió
1 mokkáskanál vaníliapor
csipetnyi só
9 dkg sült sütőtök
1 tojás
1 nagy evőkanál méz (édesebb szájúaknak 3)
1,5 evőkanál olívaolaj
125 ml kókusztej
fél narancs leve (kicsi darab)
kókuszzsír a formához

Egy tálban keverjük össze a száraz alapanyagokat.
A héjatlan sütőtököt tegyük egy mixerbe, és a listán maradt "maradékkal" pürésítsük össze. Ha szép homogén, forgassuk bele a lisztkeverékünket.
Melegítsük elő a sütőt 175 fokra.
Kenjünk ki kókuszzsírral 6 db minikuglófformát. Osszuk el benne egyenletesen a tésztát, és süssük nagyjából 20 percig, illetve tűpróbáig!

Feltétlenül vaníliaszósszal leöntve tálaljuk, mert rengeteget dob rajta!




Ingredients for 6 smaller cake:
30 g almond flour
30 g coconut flour
35 g whole grain rye flour
1 tsp baking soda
1/2 tsp "gingerbread spice"
freshly grated nutmeg
1/2 tsp vanilla powder
1 pinch of salt
90 g baked pumpkin (peeled)
1 egg
1/2 cup coconut milk
half of a smaller orange (juice)
1,5 tbsp olive oil
1 big tbsp honey (who prefers sweeter use 3 tbsp)
coconut fat for the mold

Stir all the dry ingredients in a bowl.
Put the baked unpeeled pumpkin and the wet compartments in a turmix and mix until it gets smooth. Combine the 2 bowl little by little.
Preheat the oven to 175 C.
Batter the 6 mold and divide the batter.
Bake approx. 20 mins or until gets brown.

Serve hot with vanilla sauce and enjoy!

2012. november 22.

Csokis-vörösáfonyás galette 3 év örömére


3 év.

3 évvel ezelőtt november 22-én született meg az első "gasztronómiai tartalmú" bejegyzés. Méghozzá ez itt.
Ciki, nem?
Az.
De ez is én voltam.

Azóta nagyon sok minden megváltozott.
Látom a fejlődést - az utat, amit bejártam, de a régi bejegyzések olvasgatásakor azért még mindig elfog a nosztalgia. (Lehet, hogy szánalmas, de néha még magam is elcsodálkozom, hogy milyen jópofákat írtam. És azon is, hogy igaz, hogy a stílusom gyökereiben nem változott, azért mennyit finomodott. Egyenesen arányosan az évek múlásával.)
Egy valami azonban töretlen: a lelkesedésem.Sőt.
Egyre jobban szeretem. Már nem csak egy "hobbi", életforma.


Az életem.



Nem szeretnék (és nem is tudnék) nagy beszédeket írni, inkább csak annyit, hogy köszönöm.
Köszönöm nektek, hogy olvastok, hogy elgondolkoztok azon, amiket írok.
Köszönöm a kedves visszajelzéseket, talán el sem hiszitek, hogy mekkora örömöt okoz, amikor kapok egy-egy levelet arról, hogy szeretik amit csinálok.
És azt is köszönöm, ha továbbra is velem maradtok. Mert én itt leszek.
Remélem jó sokáig.


Mindössze egy kérésem lenne csak.
Ha van egy kis időtök, kérlek írjatok nekem pár sort, arról, hogy mi az amit szerettek, mi az amit kevésbé, esetleg miből látnátok többet. (Nem ígérem, hogy nagyon fogok tudni változtatni, de azért érdekes lenne látni. Akit pedig érdekel, a blognak van Facebook oldala is, ezt itt találjátok. Túl sok plusz érdemi információt nem szolgáltatok, de ki tudja, ez még változhat. :)


Ünnepi receptnek pedig ezt választottam. Nem nagy feladat elkészíteni, de igen finom, és tekintve, hogy nem valószínű, hogy újra vörösáfonyát vásárolnék, nem is hétköznapi.
Egyszerűen nagyszerű. Csak úgy simán.

Hozzávalók 1 galette-hez: (5 adag)
1 dl rozsliszt
1 dl durvára darált dió
1 nagy evőkanál kókuszzsír
1,5-2 evőkanál almapüré
1 csipet só
12 dkg vörösáfonya
2 jó nagy evőkanál kakaópor
1 evőkanál méz
3 teáskanál vaj

A tésztához a lisztet és diót összekeverjük, elmorzsoljuk benne a kókuszzsírt, majd az almapüré segítségével összeálló tésztává dolgozzuk. Hűtőbe tesszük 10 percre.
Ezalatt összedobjuk a tölteléket.
Megolvasztjuk a vajat, majd beleszórjuk a megmosott vörösáfonyát, a kakaóport és a mézet. Összeforgatjuk, a szemeket lehetőleg nem kilapítva.
Előmelegítjük a sütőt 170 fokra.
A tésztát újra elővesszük, és egy 4 mm vastag kört nyújtunk belőle. A csokis áfonyát ráhalmozzuk, kihagyva a szélső 2 cm-es réteget, amit visszahajtunk (kicsit rányomkodva a szélein).
Nagyjából 20 perc alatt megsütjük. Melegen együk, amíg még folyik a töltelék - vanílafagyival!


Forrás: A Thought for food


Ingredients for 1 galette:  (5 slices)
1 dl rye flour
1 dl roughly minced walnut
1 bigger tbsp coconut fat
1,5-2 tbsp apple puree
1 pinch of salt
12 dkg cranberry
2 big tbsp processed cocoa
1 tbsp honey
3 tsp butter

For the dough stir the minced walnut, salt, flour. 
Crumble the coconut fat with the dry ingredients, and make flexible dough using the applesauce. 
Form into a dumpling and put in refrigator approx. for 10 minutes. 
Meanwhile melt the butter, and stir with the cranberries, cocoa and honey.
Preheat the oven 175 C.
Make a 4 mm tall circle from the dough. Put the filling into the center of the circle and fold the sides up.
Bake for 20 minutes, or until the sides go brown.
Serve hot with a scoop of icecream!