Totális frusztráció. Leginkább ez jellemző most. Asszem szeretem. Vagy nem tom. De vajon mi mást jelenthet, hogy 5 percenként megnézegetem a képeit??? Egyszerűen MUSZÁJ visszakattintanom. Ha látok egy helyes csajt akivel egy fényképen van, rögtön lecsekkolom az adatlapját, meg ilyenek. Jézusom de gáz vagyok. Szóval nem feltétlenül jobb az ha tudod h kit szeretsz. Ezt neked zsuzsi:D. A viszontszeretés nagyon ritka, és megbecsülendő. Mert most pl danival beszélünk msnen. De semmi. Nemhogy bizsergés, még nagyon jókedv sem. Inkább fáraszt. Hogy milyen volt a vizitúra."Jaaaj, hát igazán szuper,képzeld, majdnem lefeküdtem egy sráccal. És most állandóan rajta jár az eszem. Asszem szeretem." Ez lenne a valóság. Ja és hozzátenni: pénteken elméletileg találálkozunk. De már óvatosabban bánok ezzel a nagy büszkeséggel. Mert ha túl sok embernek elmondom, nem fog teljesülni. Legalábbis szerintem. Pedig muszáj látnom. Nem is látnom. Érezni. Basszus, fizikailag hiányzik. Azt akarom hogy fogja a kezem, megöleljen, smároljunk. Esetleg ennél is többet. Ajj, nagyon nem lesz így jó. Ki fogok készülni.

Anya szülinap

Na igen, az éves dobostorta projekt. Hát... idén legalább már a cukormáz látható volt. De bizonyám, fontos tanulság, hogy mindenképpen NAGYON JÓMINŐSÉGŰ csoki kell hozzá, és VAJ. Hogy a krém igazán fincsi legyen és megálljon. A lapsütéssel meg hadilábon állok, csakúgy, mint a lapvágással. Sebaj, van még időm fejlődni, jövő ilyenkorig. :D
A cukormáz meg nem bonyolult, csak kell hozzá egy kis..khmm, rákészülés. Én kb 5x égettem meg magam. És hogy nézett ki az a nyomorult konyha!

Törzshelyem a tatoo visions

uff uff...ismételten sikerült kiakasztanom piciny családomat... de tényleg csak azután jutottr eszembe hogy elindultam a gyógyszertárba alkoholért. Esküszöm!!! Ugyanis a köldökpiercing gyógyulási ideje 5-8 hét. És addig semmi víz. Zuhamyozni is csak módjával és lehetőleg nem a bogyóra. Mi meg ugye tervezgettük a híres üdülésicsekkes hétvégénket, amit egy aquaparkban akartunk eltölteni. Pontosan egy hét múlva szombaton. Már meg is volt a hely, Balatonfüred, ma foglaltam volna a szállást. Marci jelenleg utál, anya ideges, merthogy megint baszok mindenre, csak az fontos amit én akarok. Jó, igaz, bűnös vagyok. És a legszebb a dologban, hogy ÉN akartam a legjobban, hogy csúszdaparkba menjünk. Merthogy még csak egyszer voltam, és nagyon vágytam rá... basszus..

Oké, megtettem az első lépést a jövőm érdekében. Valami lesz. Sajnos valószínűleg semmi, deee... ezvan. Nincsmit tenni. Nagyon bírom, meg hasonlítunk, meg izgisebb, mint mondjuk dani, de...ajj... Ha nem, marad Dani. Nem mintha ő rossz lenne, csak... Andris..jobb. Magabiztosabb. A jó qurva életbe, nem lehet mindig én a pasi! Tököm kivan már vele. És rajta próbálgatom majd az Anita Blake-es technikákat. De... azért szeretem tudni, hogy kivel van, mit csinál meg ilyenek. És ez nem ellenrőizgetés, csak...biztonság(?). Nem bízok eléggé magamban. Hmm, fejlesztenem kéne az önbizalmam. Jónővagyok, jónővagyok, jónővagyok.

Nem kívül, belül fáj...

Basszus... Ilyenkor csak az jár a fejemben, hogy nem kellett volna...Miért???? Ha nincs, nem hiányzik. Sajnos én sem vagyok olyan erős, mint néha hiszem. És..nem tudom mit csináljak. Ez az egész... Annyira távol vagyunk egymástól. De amúgy meg kívánom. Tehát tök jó volt...minden. És mit kéne tennem??? Bejelöltem, visszajelölt, ennyi. Én nemtudom. Ő a fiú. Kilitin is olyan szépen összehozta. Most itt miért nem megy??? Asszem elérkezett a testiség ideje. Olyan szívesen találkoznék vele, vagy bármi. Nézem a képeit, és szar. Utálom. Elegem van a kibaszott világból. Dani meg... jajj. El kell határoznom magam. Itt és most.