Keksz-szerű vegán tésztalap

Azt hiszem beköltözött hozzánk egy vírus. Méghozzá az, ami öcsikém is megörvendeztette.
Anya ma dőlt ki. De úgy komolyan. Csak remélni tudom, hogy én vagy egyáltalán nem, vagy nem a kétnapos ciklusban követem a többieket. Bár akkor igazából mindegy, hogy mit csinálok a szalagavatós bulin, így is úgy is a WC-ben kötök ki.
Persze ha így kell lennie így is lesz. Nincs apelláta. De a táncra legyek tökáéletes formában. Kérlek. Hiszen anyit küzdöttünk érte. És annyira jól néz ki. (Remélhetőleg majd ti is megnézhetitek: elvileg többen is felveszik majd.)
Szóval sikerüljön. Jól. Lécci-lécci. Legalább most az egyszer ne égjünk be a 6 évfolyamán. Bár ha beleszámolom, hogy még csak most találják ki az egyes műsorszámokat...ide isteni szerencse kell. Nem is kevés.

Majdnem annyi, mint ahhoz, hogy ez a tészta jó legyen. De az lett. Piszok jó.

Az alapja egy könyvből van, amit az erdélyi osztálykirándulásunk odaútján láttam meg egy benzinkúton, de nem akartam megvenni, elvégre 2 tésztarecept miatt nem érdemes. Így egy osztálytársam kértem meg, hogy fotózza már le nekem, majd a buszon szép sorrendben leirogattam a nyelvvizsgás gyakorlókönyvembe. Romániában néha még eszembe jutott (gondolom a sütéselvonás miatt), de hazatérve teljesen megfeledkeztem róla. A hétvégén azonban felrémlett, amikor megláttam egy képet, ahol hófehér tejszínes-epres kupola tornyosult egy piskótalapon. Ilyent szeretnék enni -döntöttem el. És rohantam megkeresni a könyvet.

Még nem nagyon volt ilyen, hogy kép alapján főztem (főleg mikor ott volt mellette a recept is), de valószínűleg jobb, ha hozzászokom. Egyrészt mert elhatároztam, hogy végleg elhagyom a tojást, másrészt pedig mert szeretem "egészségesebbé" tenni a dolgokat. 

Vagy csak szimplán különcködni. :) Mindenki döntse el maga.

Hozzávalók egy 1 cm vastag 15 cm átmérőjű laphoz:
A könyvbéli receptben/képben azt tetszett meg, hogy nem a szokásos tészta állaga volt, sokkal inkább kekszes, morzsálódós. Ilyent akartam én is, de mint tudjuk, az, hogy mit ír a recept, nem feltétlenül garantálja a képen látható végeredményt. Azonban a hozzávalók elég biztatóan hangzottak, és szerencsére nem is kellett csalódnom. Ez az én vegán verzióm.

5 dkg hideg margarin

4-5 evőkanál puffasztott amaránt

5 dkg tönkölyliszt

3 evőkanál xilit

1 mokkáskanál szódabikarbóna

1 csipet só

1 evőkanál lenmagpehely

ha szükséges víz

A száraz hozzávalókat egy tálba tesszük, majd az apróra vágott zsiradékkal elmorzsoljuk. Nekem ettől össze is állt, de ha valakinek mégsem, az tegyen hozzá egy kevés vizet.

Sütőpapírt terítünk egy tepsibe, majd én rátettem egy tányért, és körberajzoltam, hogy mekkora tésztát is szeretnék majd kapni. Ezután a tésztát (a mintán belül) egyenletesen szétnyomkodjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 15-20 perc alatt készre sütjük. Az a jó, ha még puha mikor kivesszük.

A kupola egy joghurtos-túrós keverék meggyel. Vagy cseresznyével. (Sohasem tudom, hogy melyik melyik a mélyhűtőben lévő cuccokról, mivel mindegyiket ugyanolyan tasakba tettem, feliratozni meg persze luxus.) A dolgot ott rontottam el, hogy nem olvasztottam ki a gyümölcsöt, hanem még fagyottan beledobáltam. Így az a töltelékben engedte ki magából a vizet, ami kissé csúnyán vizessé tette a környezetét. Szóval még nincs meg a tuti recept, de amint kikísérletezem, hozom!