2 névnap 1 torta: avagy a modern tortagenetika

Ismét eltelt egy átlagos hétvége.
Tanulás, 2 torta (még Nepál előtt egy jó hónappal indult el ez a tendencia, és úgy látom szépen tartja magát), és minimális pihenés. (Na jó, annyira mégsem tehető be az átlagos kategóriába, mert meg volt spékelve egy nyelvvizsgával - igaz már másodszor futok neki, de remélem ez lesz az utolsó...- illetve tanulás helyett rrengetegg tanulással. A törinek az esélytelenek nyugalmával, a biloógiának a félistenek nyugodtságával (minek aggódni, annyit vagyok efféle közegben, hogy akár akarom, akár nem,egyszerűen muszáj valaminek megragadnia) indultam neki, és jelenleg, hogy már a megírt fázisban vagyok, azt mondom mindkét sejtésen igaznak bizonyult. Az egyetlen (fő) probléma az, hogy a történelem silányságának a ténye még csak nem is zavar. Már megtanultam elfogadni, nekem ez egyszerűen nem fekszik. De van ez így. Nem látom át az összefüggéseket, elveszek a részletekben. Helyette vigasztal a tudat, hogy minden lehetőségem megvan ahhoz, hogy biológia istennő legyek.)

 Szeretem ezeket az átlagos hétvégéket. :)

Ez a torta Liliéknek készült. Szeretek nekik sütni, mert hasonló elveket vallunk (úgy érzem), vagyis fontos a minőség. Másrészt pedig Mariann annyra aranyos, minden egyes darab után ír egy "köszönő-sms-t". Nagyon-nagyon kedves dolog, jól esik, és egészen olyan jelleget kölcsönöz a dolognak, mintha nemistudom, szívességből csinálnám. Pedig fizetnek érte.

A süti egyik fele dobostorta Mariannak, a másik feketeerdő lett Zsombornak. Filóztam, hogy hogyan is oldjam meg, a 2 fél torta túl snassznak tűnt. A képen látható verzió (hogy felvágok 2 db fél tortát, majd a szeleteket egyesével celofánba csomagolom) viszonylag hamar kialakult (mint ötlet), de a megvalósításban nem jutottam egyről a kettőre. Már teljesen belebonyolódtam, hogy majd megsütöm a tésztát szögletes őzgerincfomában, kicsit megfaragom, végül tortaszeleteket vágok belőle (mint a cukrászdában amikor hirtelen kellett torta). Amikor nem igazán jutottam előre, kínomban már felvetettem azt is, hogy tulajdonképpen lehetne 2 kicsi torta is.

Természetesen/hál istennek megjött az ihlet. És utána már csak a fejemet fogtam, hogy hogy pont a legtriviálisabb megoldás nem jutott eszembe! Hiszen mi sem egyszerűbb, sütök egy normál méretű tortaformában egy fél adag tésztát, félbevágom, egymásra illesztem, és tádámm: máris kész a féltorta! :)