Az utóbbi időben annyira összejött minden sütitéren, hogy nem lepett meg, amikor ma beütött a kudarc az anyák napi torta személyében. Pedig milyen gyönyörű hosszú neve volt! "Biscuit joconde epres creme fraiche habbal." Édesemnél láttam, ahol persze nem volt recept, így fogtam a jó öreg góglit, és összevarázsoltam jómagam. Nem vagyok meggyőződve, hogy ő is ezt használta :). Sőt, biztosan nem. Pedig én mindent megpróbáltam, hogy az a nyomorult krém megszilárduljon, de...nem jött össze. Folyt az egész, a hűtős-mélyhűtős kezelés ellenére is. Talán majd máskor. Vagy soha. Az ilyen sznob nevű dolgokkal vigyázni kell, de ezek szerint még nem sikerült megtanulnom.
Ez a képen látható gyönyörűség meg már régen be volt tervezve, csak most jutottam el a megvalósításig. Itthon csokiszalámi néven futott egy mályvacukormentes változat, de muszáj megismerni a rokonságot is :). Én Katánál láttam, aki Tücsökbogárnál, de szinte mindenhol fellelhető egy változata. Ugyanis ez az a fajta "süti" (vagy inkább ragacs), amit nem lehet kétszer ugyanúgy elkészíteni. Hiszen elég ha más csokit/ aszalványt/ magot pakolsz a masszába, és máris kész egy új ízvilág.
De vigyázat! Tömény, nagyon csokis és ragacsos (pillanatok alatt odaköt bármilyen felülethez). Pont ahogyan szeretjük. :)
Hozzávalók: 20 dkg mályvacukor
10 dkg vaj
1,5 evőkanál víz
10 dkg étcsokoládé
10 dkg tejcsokoládé
10 dkg háztartási keksz
3 dkg marcipán
3 dkg sótlan földimogyoró (bár sóssal is érdekes lehet...)
15 dkg tejcsokoládé
A mályvacukrot, vizet és vajat addig melegítjük kevergetve, míg a mályvacukor fel nem olvad, és finom kis nyúlós massza lesz belőle. Tördeljük bele a csokit, és olvasszuk bele azt is. Vigyázzunk, hogy ne hagyjuk magára az edényt, mert az olvadás pillanatok alatt megvan.
A kekszet csak bátran, kézzel, tördeljük nagyjából 4-5 felé. Tudjátok, ahogy esik :)
Adjuk a masszához ezt is, a lereszelt marcipánt és a nagy darabokra vágott mogyorót is. (A mogyoróval a legegyszerűbb úgy , ha egy zacskóba tesszük, és párszor megcsapkodjuk klopfolóval.)
Béleljünk ki folpackkal egy dobozt/pici magas falú tepsit, és simítsuk bele a masszát. Igyekezzünk a nagyobb göröngyöket eloszlatni, mert a befedésnél hülyén fog kinézni. Ilyenkor nekem amúgy már simán kézzel is fogható volt a massza, sőt, egészen a gyurmázásra emlékeztetett. Ha az edény aljára odaragadt volna valami, akkor azt újramelegítéssel könnyen orvosolhatjuk.
Vízfürdőben olvasszuk meg a másfél tábla tejcsokit, és kenjük a süti tetejére.
Ha már nem olyan meleg, tegyük hűtőbe, ahol 1,5 óra alatt kellőképpen kihűl és megszilárdul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése