Szárnyalj, és a felhők között nem érhet baj...Talán még egy sütivel összefutsz

Már gondolkozom egy ideje, hogy kéne új kutyasétáltatási útvonalat választanom, vagy szereznem egy társat, akinek a kutyáját lehetőleg Bodza is elviseli. Túl kiszámítható vagyok. Minden este ugyanazon a részen megyek, ugyanabban az időben. Egy gombóckával a gyomromban. Mert valljuk be, nem a legkivilágítottabb és leglakottabb-jártabb része a városnak. De pont ezért jó, szegény Bodzi legalább nem a kipufogógázt szívja. Én azonban a fejembe vettem, hogy a városban vannak gonosz fériemberek, akik fiatal védtelen lányokra vadásznak, hogy prostit csináljanak belőle. És már 3.szorra láttam azon a részen-utcán egy autót, benne 2 pasival. És beparáztam. Hogy úristen ezek biztos engem akarnak elrabolni, csak keresik a megfelelő alkalmat. A múltkor 5 percig álldogáltam, mert nem akartak elindulni, én meg féltem elmenni az autó mellett, mert hátha berántanak.. Szarakodtak, 3 szor ki és bepakoltak, én meg már tiszta ideg voltam, mert majd befagyott a seggem. Mert 5 perc nem sok ha a szerelmeddel töltöd, de ha utálod amit csinálsz, több órának tűnik.
És oké, tényleg paranoiás vagyok. Ez nem normális. De annyi filmet láttam a témában, és a kiselőadás miatt olyan szinten utánaolvastam, hogy nagyon profi vagyok. Túl profi. Észreveszem a legkisebb jeleket is.