Kakukkfüves gombakrémleves

Imádom a gombát. Mondtam már? Grillezve, levesben, töltve, salátában, és...asszem ennyi. Gondolom mindenki sejti, hogy a rántott gomba nevű prézlidarabot miért hagytam ki. Ha nem, elárulom: Semmi köze a gombához. Illetve utálom a panírt. Meg hogy "bő olajban sütjük". A panírozás a legnagyobb hiba. A gomba annyira finom, és különleges zöldség, hogy iszonyú butaság ilyen jelentéktelen külsőbe csomagolni, és elszalasztani a számtalan lehetőséget, amit rejt. Mert minden gomba egy új kaland. Egy új lehetőség.


 Hozzávalók: 25 dkg barna csiperke
                   1 fej vöröshagyma
                   4 dl alaplé
                   1/2 teáskanál friss kakukkfűlevél
                   só
                   fehérbors
                   1 evőkanál tejszín

A gombát meghámozzuk, majd az apróra vágott hagymával egy kevés olajon megfonnyasztjuk. Ráöntjük az alaplevet ( itt a legjobb húsleveslé, de mivel nem eszem húst, én mindig magam szoktam főzni. Ilyenkor csak sima vizet adok hozzá, abba egy fél paprikát, néhány gerezd hagymát, pici sót, és egy vékony szeletekre vágott répát teszek. Amire ezek megfőnek, kész is a leves. A répa kivételével a többit ki szoktam pecázni, de az mindig marad. Itt bele is turmixoltam. Mert ki fogja még a gombák között keresgetni? ) amire sok helyen annyit írnak, hogy főzzünk bele 2 húsleveskockát egy fél liter vízbe. Megnézte már valaki, hogy mi is van abban a kis téglalapban? Az egy mini méreg. Én nem használnám.
Ha megfőttek a gombadarabkák, elkezdjük fűszerezni az ételt. Nem kell túl sok só, még a zöldség alapléhez sem. Én legalábbis nem vagyok az agyonsózás híve, de ízlések és pofonok. A fehérbors azért fontos, mert van neki egy olyan kellemes mustáros illata, ami szerintem nagyon illik a gombához.
Ha beízesítettük, keverjük bele a tejszínt, forraljuk fel, és már kész is.
Egy komplett ebéd részeként 2 főnek pont elég, maradék nélkül.