Najó, az igazság, lehet, hogy annyira mégsem volt jó, mint amennyire én azzal elégedett voltam. De tökéletesnek tűnt, mert kívül kemény volt, de mikor megnyomkodtam, belül mocorgott egy kicsit. És voltam olyan hülye, hogy megemlítettem apának, hogy ez langyosan is milyen finom. Úgyhogy amikor ő elvitte szilveszterkor a buliba, ott azon nyomban betették a mikróba. Mert langyosan finom. És tessék lássék, nagy volt a meglepetés amikor az egész folyt. Vajon mitől? De kanállal megkóstolták, és nyers tészta íze volt. ( Nem értem hogyan, de... nem sütöttem meg eléggé? Én attól féltem már rég sok lesz.) Ezért betették a sütőbe. Apa úgy fogalmazott, hogy lehet, hogy a 10 perc kicsit sok volt neki. Ööö, ja, valószínűleg. Mert nem érezték azt a puhaságot belül.
Azért megkóstoltam volna még mikrózás előtt. Csak csekkolásnak. Mert lehet hogy nem úgy tűnik, de tényleg nem érdekel ami történt. Csak éppen a hírnevem sározódott be.
Hozzávalók: 20 dkg fehércsoki
8,5 dkg aszalt áfonya
8 dkg vaj
3 tojás
17 dkg porcukor
1 vaníliáscukor
15 dkg liszt (mondjuk fehér :)
egy csipet só
A csokoládé felét vízfürdőben olvasszuk fel a vajjal, keverjük szép homogénre.
A tojást és a cukrokat keverjük össze, majd szép lassan adagoljuk hozzá a csokis keveréket is. Adjuk hozzá a lisztet, sót, a darabosra vágott maradék fehércsokit, és az áfonyát.
Vajazzunk ki egy kicsi tepsit/ jénait/ négyszögletes brownietálat, és öntsük bele a masszát.
Előmelegített 180 fokos sütőben 18-20 percig süssük, szerintem ekkor még ragacsos browniekat kapunk. És mi a lényege a brownienak ha nem ez?
Annyi pontosítás, hogy az emlegetett mikrós kör nem volt része a tortúrának, egyből sütőbe került szegényke. És mivel a felszeletelés után nem lehetett kivenni a tepsiből, kapott még 10 percet, hogy meggondolja magát. Meggondolta. És nagyon finom volt. Tényleg! Mindenki dícsérte :)
VálaszTörlésAz mondjuk lehet, hogy 5 perc is elég lett volna. vagy inkább egyszerűen hidegen tálalni. De ezt most már nem tudjuk kipróbálni. Tehát besározódásról szó sincs, ne aggódj :)))