Harmadnaposság pia nélkül

Jaj, jaj, és jaj. Lefeküdtem délután háromkor(sztrájkolni a karácsonyfavásárlás ellen), és most ébredtem fel. Csak kóválygok a lakásban, ennék, de csak a szemem kívánja, mert már egy pohár víz is nehezen csúszik le, és olyan semmilyen hangulatom van. Olyan vacak. Ha én nem eszem, ott baj van. A kajálás olyan kulcsfontosságú része az életemnek, hogy a hiánya komoly problémákra utal. Úgy ennék pizzát, vagy sajtkrémes kétszersültet, de... már csak az idő miatt sem. Ha nem 8 óra lenne, talán az étvágytalanség ellenére is bepakolnám. De így nem. Megvár az holnap reggelig.
Megszámoltam a pénzt, és azt kell, hogy mondjam, hogy egy kibaszott nagy üzletasszony vagyok. 2 nap alatt megkétszereztük a pénzt. Most van 48110 forint nálam. Istenem, hogy mennyit dolgoztunk érte...
Apa persze csak kritizálni tud. De tényleg, mindent. Legalábbis nekem ma az volt az érzésem. Baj, hogy lapátoltam lennt a havat, baj, hogy beadjuk osztálypénzbe az előbb emlegetett pénzt(mivel Szöszivel ketten csináltuk végig az egészet, meg Eni segített be néha), baj, hogy elkísértem Ákost a kórházba, stb. Mindennel volt valami probléma. De a detoxoson akadt ki a legjobban. Hogy mit képzelek magamról. Basszus. Miért viselkedik úgy, mintha az én gyomromat mosták volna ki????????????! Elkísértem. Beültem a mentőbe, fogtam a kezét, ennyi. Meg hogy ki nekem ez a gyerek. A pasim? Jézusom. A pasimnak kell lennie, hogy segítsek rajta? Na ne legyünk nevetségesek. Meg hogy miért nem jöttem haza gyalog. Na igen, azt a részt elegánsan kihagytam, hogy egy szál topban mentem el, a vállamon egy sállal. Hát...ja. Mondjuk ezért sem.
Nagy bosszúságomra eltűnt az a hülyefényképezőgépkábel, így nem tudom feltenni a képeimet!!!!!!!! Ez szintén olyan, ami nagyon érzékenyen tud érinteni. Mert csinálok valami, lefotózom, és akkor azt ott nyomban, még melegében leírom, felteszem. És az képpel az igazi. Magamból kiindulva, ha valamit látok, sokkal szívesebben olvasgatom, esetleg csinálom meg. Úgyhogy basszus. De tényleg fogalmam sincsen hol lehet.
Félek. Zsuzsi, most szerinted Lili tényleg le se fog szarni minket? Azért, mert van pasija? Vagy állandóan velük fog lógni, mármint a césekkel? Kérlek mondj valamit, hogy végre ne kelljen többé. Hogy közömbösséget érezhessek iránta. Kérlek. Bármit. Vuduzz, beszélj a lelkemre, imádkozz, vagy bármi. De nem akarom. Hiszen qurvára nagy kamu, hogy "jaj összejöhet". Lili összekeveri magukat velem. Nem. Le se szar. Nem utál, de baromira nem érdeklem. És egy kapcsolat az nem így megy. Ott a felek megtalálják egymásban a közös dolgokat. De mint írtam, ő leszar. Úgyhogy lécciléccilécci. Please, change my mind.
...
...
...
Basszus...
...
Nem tudom nem szeretni.