2010. november 27.

"Think while you shoot"


A tegnap este... álom volt csupán? Szimpla fikció, amit a fáradt agy szül meg, hogy kibírja az utat elalvás nélkül Pestig? Mindössze ennyi? Már semmiben sem vagyok biztos.
Apával ma megnéztük a Martin Munkácsi kiállítást. Fantasztikus. De tényleg. Lenyűgöző. Voltak fotók, amiket legszívesebben állandóan nézegetnék. Na nem az apa szerint ruhával jobb aktokat, vagy a kolbászfesztivál résztvevőit,de sokat igen. Ügyes volt ez a pasi. Kezdetleges, de nagyon ügyes. Talán pont ezért olyan izgalmasak a fényképei. Mellesleg fizetnünk sem kellett a jegyért, tiszteletjegyet kaptunk. Mara barátnője dolgozik a MÜPA-ban, és így lett a kedvezmény.
Aztán mikor hazaértünk apa előállt a reggeli ötletével, hogy ő 2 filmet mindenképpen meg akar velem nézetni. Na jólvan, essünk neki. Legalább most nem azzal gyanúsítgatott, hogy hánytam a WC-ben. Az első film egy tömegmészárlás volt, de kifejezetten jó értelemben. Nagyon tetszett. Nem annyira mint a Die wessei massai, de nagyon. Röviden és tömören arról szól, hogy az apuka hogyan menti meg a lányát, akit elraboltak és prostituáltat akarnak belőle csinálni. Érdekes. Meg az is, hogy mennyire küzd a pasi a lányért. Még akkor is, mikor még el sem rabolják. Nagyon fontos neki. Otthagyja érte a munkáját, és hasonlók.A lány meg magasról szarik a fejére. De mint kiderült azért akarta apa megmutatni, hogy nehogy szóba álljak idegenekkel. Még ha kedvesek akkor sem. Mert abból lesz az ilyen. Na ja, elég meggyőző volt, asszem rögtön elkezdek majd visítani, ha valaki hozzám szól külföldön. De tényleg.
A másik film az Ősember volt. A lényege, hogy van egy 14 ezer éves pasi, aki nem öregszik, ő Jézus, meg ilyenek, és 10 évente mindig új helyre kell költöznie, mert különben észrevennék. És a mostani elköltözésénél a haverjainak elmeséli a történetét. Akik meglehetősen kétkedve fogadják. Na az tényleg elgondolkodtató. Jó, hogy nem angolul néztük meg, így sokkal mélyebb tartalmat tudtam kihámozni az egészből. Ami tényleg érdekes.
Elvileg 10 perc múlva indulunk az Alcatrazba, de apa még a fürdőben ül, úgyhogy nem hiszem, hogy 9 lesz az a kilenc. Sebaj, Hajniék is késősek. Ezt bebizonyították reggel, amikor 10 percet vártunk, a mi késésünkön kívül mert Laci véletlenül bezárta Hajnit. A klubban Zsola és a Vad orchideák bemutatkozó produkciójának lehetünk majd szemtanúi. Izgis. Igaz már fogalmunk sincsen kik ők, mert eddig úgy volt, hogy ez a Zsola egy volt IBM-es, de aztán Hajni mondta hogy á-á, szó sincs ilyesmiről, a Zsolti barátja, akinek a barátnőjének a barátnője szintén érintett. Szóval káosz a köbön
Anya meg felhívott az előbb. Hogy minden oké-e. Mert most olvasta az előző bejegyzésem. És kíváncsi volt jól vagyok-e. De a véleményt megint megkaptam. És nagyon elegem van belőle, hogy szerinte én mindig bántom Danit. Basszus, ember vagyok. Kurvára csak egy egyszerű ember. És hogy nem csinálhatom ezt. Mert mindenkinek lelke van. De mit???? Mit csinálok???? Az a probléma , hogy a saját internetes oldalamon leírom a véleményemet? A bennem lévő érzéseket? Szerinte ez az. Mert hogy megtudhatják mások is. És?????? Ez az ÉN oldalam. Ezt még egyszer hangsúlyoznám. Azért van, hogy akit érdekel megnézhesse. De ez nem jogosít fel senkit arra hogy megsértődjön. És mellesleg, nem anya mondta, hogy amióta tudom kik olvassák virágnyelven írok? Igaza van. Meggondolom mit írok le. Mert úristen hátha valakit az majd rosszul érint. Na most meguntam. Pont úgy mint az éhezést. Erre ő csak azt modnja, hogy dehát ő azt hitte, miatta írok így. Nem, nem miatta. Nem tudok ki miatt. Jó részben Dani miatt is, de...najó. Csak miatta. De nem azért mert nem szeretem, vagy ilyesmi. Csak nincs hozzá pofám. Hogy önmagam legyek.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése