Megfejtettem a pénteki viselkedésem okát: PMS. Tuti. És ismételten 3 hétre jött meg. Napra pontosan. Én nem zavartatom magam, nyilván bepótolja ami kimaradt.A szociális érzékenységem meg egyre fejlettebb. A tegnapi Taken hatására elkezdtem ilyesféle témákat kersgetni, és találtam is egy filmet youtube-on, kereken 3 óráig tartott. De ott voltam, megnéztem, még ha néha untam is magam, mert valljuk be, az angoltudásom azért nem annyira fejlett, hogy az efféle mélyenszántó gondolatokat megértse. De fantasztikus. Ez az egész. Ledöbbentő. Még akkor is ha hepiend a vége. Szenvedtek nyomorultak eleget. És sajnos tudjuk, hogy a valóságban az ilyen emberek nem kerülnek elő. Soha. Asszem ha most mennénk Sri Lankára, hát...félnék. Aazért voltak ott is fura emberek. Mint ahogyan mindenhol. Sőt... én így is ki szeretnék menni Sri Lankára, de... azért nem bánnám ha apa velem jönne. Ahogyan Fekete is mondta, a felnőttkoromat vele tölteném. És az is felmerült bennem, hogy jelentkezek önképzőkörre, hogy hadd tartsak egy előadást. Erről. Mert ha az asszimetrikus hadviselésről lehet, ez is nyilván oké. Nem utolsó sorban érdekesebb is. Anya persze most is szkeptikus, hogy feltesznek 2 kérdést és megakadok, minek beszélnék ilyenekről. Meg persze abban sem értünk egyet, hogy hogyan tovább. Sokszor az az érzésem, hogy nem ismer. Éretlenebbnek tart, mint amilyen valójában vagyok. Ne aggódj, nem jutna eszembe kimenni csak úgy a semmire. Az a minimum, hogy munka és lakás legyen. De engem érdekel a világ. Az új dolgok. Új helyek. A megismerés.
Annyira szeretlek, Pinkóci, és annyira büszke vagyok rá, hogy a leányom vagy. Tudom, egyszerűen biztos vagyok benne, hogy nagy dolgokat fogsz még elérni az életedben. Nem feltétlen olyat, amire ez a bolond világ is felfigyel, de olyat, ami megmelengeti a szívünket anyával, és könnyet fakaszt a szemünk sarkába. Nem ám szomorúságét, hanem a végtelen büszkeségét! Szép álmokat, bm-om :)
VálaszTörlés