Most értem haza mamától. Hú, Laura teljesen lefárasztott. Olyanok voltunk, mint két rossz gyerek. Nosztalgiáztunk=megnézegettük a gyerekkori fényképalbumainkat, hát haláli ahogyan apa kinézett. Szegényt mama úgy öltöztette, mint egy kislányt. És ehhez nem kellett álarcosbál, hiába mondja. Meg Laura talált valami százéves pacsulit amiben egy nárcisz úszkált. Miközben szedtem le a tetejét, véletlenül kiloccsant a szőnyegre. Mert ez még az a vacak régi fajta, az az öntős. Aminek olyan istentelen vécéillatosítószaga van. Persze bennem rögtön megébredt a kisördög, úgyhogy nekilendültem, hogy lelocsolom vele a csajt. Csak úgy. Mert milyen vicces lesz, ha majd visítozik. Esküszöm nem tudom mitől támadnak ilyenfajta gondolataim, de...sokszor vannak. Sikerült is, élethalálharcot vívtunk, minek következtében a pulcsiját és nadrágját végigcsöpögtettem ugyan, de nekem a kezemben meg gyakorlatilag állt ez a büdös lötty. Fujj. Laci kérdezte is,hogy minek van ilyen szaga. Majd belepusztultunk úgy röhögtünk. De tényleg. Nem lehet mellette megülni. Mónika boldog lesz ha megérzi. XD (ciki az ha így visszaemlékezve is a padlón fekszem a hasamat fogva?)
Anyának meg MI A BAJA????? Fel nem tudom fogni miért ilyen ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése