Diós kalács

Hihetetlenül jó, mikor a diótöltelék illata száll a lakásban. Olyan megnyugtató. Amikor az égett dióé az már kevésbé, de... ez is megesik. Sőt szinte mindig mikor dióval dolgozom, és pirítani kell. Hiába, nem tudok egy helyben maradni sokáig. Aztán elfordulok egy pillanatra, és máris ott a baj.

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 dkg vaj, 3 dkg cukor, 1 dl tej, 3 dkg élesztő,1 csipet só, 1 tojás                                                           A töltelékhez: 10 dkg pirított darált dió, 3 dkg cukor, 1 vaníliáscukor, 3 evőkanál rum                                                      A tésztához az élesztőt a langyoscukros tejben felfuttatjuk. A többi hozzávalóval összekevrjük, szép hólyagos tésztát gyúrunk belőle, majd kelni hagyjuk. Nagyon szép nagyra megkel, érdemes megvárni. :)    A töltelékhez ugye a diót értelemszerűen megpirítjuk :), közben nem hagyjuk ott, majd ledaráljuk. Összekeverjük a cukrokkal, rummal, majd annyi tejjel, hogy kicsit kenhetős állaga legyen. Ha a tészta megkelt, gyúrjuk át, osszuk 3 felé, mind a 3 részből nyújtsunk egy-egy kígyócskát( Arany virágcserép XD), azoknak a közepét késsel vágjuk be, és jól tömjük tele töltelékkel. Majd amennyire csak tudjuk zárjuk össze, és kezdjünk el fonni. Kicsit nehézkes, meg szerintem érdemes mindig csak azt a részt tölteni, amit éppen befonunk, mert akkor semmi sem potyog ki. De ízlések és pofonok. Mindenki magának kitapasztalja. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. egy fél óra alatt gyönyörű aranybarnára sül.