2010. november 29.

"Be my friend"

"Hogy miért csinálom? Nem tudom. Egyszerűen el tudom magam helyezni a világban, és reálisan látom, mi folyik körülöttem. Nem dugom homokba a fejem, szembenézek a problémákkal. Nagyon jó életem van. A családom szeret, fontos vagyok neki. Nem vagyunk gazdagok. Meg kell gondolnunk, mire költünk, de mindenünk megvan. Én nem tudnék pénzzel támogatni senkit. Nincs miből. De nem érzem úgy, hogy hasznos csak pénzzel lehetek. Miért ne segítenék saját magam másokon? Örülök, ha tehetem. Sőt, ha látom, hogy milyen sorsok vannak, még jobban tudom értékelni a sajátom. És ez beállítottság kérdése. Hogy kinek milyen a szociális érzékenysége nem kor vagy nem, emberfüggő. Hiszem, hogy a legmélyebbről lehet a legmagasabbra jutni, és ugyanígy fordítva. Soha nem lehet tudni, hogy mikor jön el az az idő, amikor neked lesz szükséged segítségre. Nem vagyok vallásos, de hiszem, hogy Isten a tisztességes játékosoknak oszt új lapot. Szeretek új embereket megismerni. Érdekes velük beszélgetni, egy egészen új oldaláról lehet meglátni a világot az ő szemszögükből. Jó érzés, ha az utcán utána köszönnek-bár a legtöbben nem teszik, inkább félrenéznek. Nem értem őket, de nincs jogom ítélkezni, mivel nem voltam soha a helyzetükben. És sajnos ezt sok ember elfelejti."
A mai kedvenc Sia: Breathe me-je. Nagyon szép. Már vagy 30 adszorra hallgatom meg, de... szükségem van rá. Valahogy jót tesz a lelkemnek. "Help, I have done it again. I have been here many times before. Hurt myself again today. And the worst part is there's no-one else to blame.... Be my friend... Hold me, wrap me up...Unfold me, I am small and needy. Warm me up, and breathe me..."                                                                                         Zsuzsi, nagyon-nagyon szépen köszönöm a képeket, holnap fel is pakolom receptestül. Nem tudom ki fényképezett, de nagyon jól sikerült.                                                                                Lehet hogy hülyén hangzik, de nagyon jó, hogy Bodzácska itt van. Itt alszik az ágyon mellettem kinyúlva, feje a kis tevéjén pihen, csak a szuszogását hallom. Megnyugtató. Békés. Otthonos. Mert én itt vagyok otthon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése