Kakukkfüves sült hagyma - alma saláta pirított sokmagvas scone-kockákkal... hát, nem az ilyen reggelikhez vagyok szokva, de mivel folyamatosan dolgoztam, már egy hete nem volt időm elmenni vásárolni. És igen, ez az a pillanat, amikor az ember lánya elkezd egészben vöröshagymát sütni (mint a szalonnasütésnél), és rájön, hogy milyen finom. Főleg ha kap egy kis citromos-olívás-kakukkfüves mázat is. Hmm. Mellé egy bögre marcipános almateát ittam, valahogyan ne volt hangulatom a kávéhoz.
Az ebéd szintén a hűtőfosztás jegyében telt: volt egy maradék tojásfehérjém, pár kanálnyi sültfokhagymás karfiolkrémem, a fagyasztóban a zacskó alján 2 maroknyi kukorica. Ez kapott egy minimális juhtúrót, fűszerezést, durvára vágott diót, majd ment a sütőbe. Le is nulláztam az itthoni zöldségkészletet. Mind az utolsó szálig.
A desszertről nem akarnék túl sokat elárulni - a Valentin-napi bejegyzéshez készült, legyen inkább meglepetés :) Az tuti, hogy nagyon finom, és egészen biztos, hogy nem jutna eszetekbe édességhez használni a fő összetevőjét.
Pótolandó a reggelit, ittam egy gabonakávét is.
Amikor pár napja Zizi kiposztolta a sütőtökkrémes-sajtos tésztáját, éreztem, hogy igen, nekem is kell csinálnom valami hasonlót!!! És mivel úgy is mentem a piacra, nem volt nagy ügy, hogy bedobjak a kosaramba egy darabka sütőtököt illetve kérjek pár marék spenótot. A krémhez a tököt görög joghurttal turmixoltam, rozmaringgal ízesítettem, és tészta gyanánt az utolsó pár darab borsos papadom használtam. A sütőből kivéve még pluszban megszórtam egy kis élesztőpehellyel, just in case. Valami elképesztően finom lett. Ha lesz még tök, amikor hazajövünk a síelésből, muszáj lesz ismételnem :)
A vacsi készítése közben elrágcsáltam egy jó nagy almát, utána pedig nem bírtam magammal, és megittam még egy kávét. Igen-igen, gabonát, de mielőtt bárki megijedne, leszögezném, nem minden gabonakávé néz ki ilyen vacakul. Ez egy új, számomra eddig ismeretlen fajta (nem volt az, amit szoktam). Mivel a zacskóját azonnal kidobtam, nem tudom milyen márkájú, de az tuti, hogy nem veszek többet! Olyan, mintha bénán lenne ledarálva - nem ritka, hogy szotyi méretű magokra harapok rá. Ivás közben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése