Mézes tofu currys-diós kölessel

"Majd attól kapok virágot, akinek nő vagyok."
Ez a mondat tegnap ütötte meg a fülem, miközben anya és P. beszélgettek.

Hát, én ha nem is nő, de apuci pici lánya biztosan vagyok. A szó legjobb értelmében. (Mert az én apukám bizony az a típus, aki képes a legegyszerűbb (és sokszor legfontosabb) dolgokat elfelejteni, ellenben csomószor eszébe jutok "csak úgy". 2 napja például hazaállított, hogy idesüssek mit hozott nekem, majd a háta mögül előhúzott egy Teleshopos reszelő/vágó/salátaszettet. Vagy vasárnap az orchidea. "Hiszen mindjárt nőnap." A legnagyobb boldogság számomra azonban az, amikor meglátom a konyhabpultján az elmosogatott joghurtospoharakat, amiket egyszer említettem, hogy legyen kedves tegye már félre nekem, hisezn éppen jó méret szállítható pohárdesszertnek.)

Vagy inkább apja-lányát kéne mondani? Mert az is igaz. Anya mindig elmondja, hogy pontosan ugyanolyanok vagyunk. És ez jó. Örülök neki. Mert szerintem klassz ember. Vannak hibái, nyilván, de kinek nincsenek?
(Mondtam anyunak, hogy milyen figyelmes, hogy így eszébe jutott ez a nőnap dolog - bár a mai világban nehéz felette átsiklani, mikor már egy hónappal előtte ez folyik még a csapból is - mire rögtön elkezdett durrogni, hogy bezzeg amikor kórházban voltam, még a nővérkéknek is ő vette meg az ajándékot. :D  Csak vigyorogtam, hogy akkor apa igen csak fejlődőképes. Ő azonban legyintett, hogy nehogy azt higgyem, csak én fontos vagyok neki.
Hát, ez sem rossz opció :)


Bár halkan hozzátenném, hogy szerencsés vagyok, mert az osztályunk minden évben gondolskodik valami virágról (és az eddigi szegfűk helyett idén tulipánt szerváltak, JEE), és még Á. is volt itt. Tök rendes.

(Talán ez az oka, hogy nem tartom fontosnak ezeket az ünnepeket, mert minden évben van benne részem. És a dolgokat akkor tanuljuk meg igazán értékelni /hiányolni, ha már nincsenek. 

Huh. Azért nagyon klassz 2 illatozó tulipán mellett főzőcskézni. :)

És hogy a borongós idő ellenére mindenkinek jó kedve legyen, íme egy igazán napsárga étel (én naranccsal fokoztam), ami a színe miatt a narancsbőr elleni harcban is kiváló segítőtárs lehet. (Bár valószínűleg a curry nem ér.)
Kizárólag nőknek*  :)

*(Viccen kívül tényleg inkább nőknek ajánlott, mert a szója köztudottan fokozza az ösztrogéntermelést, ami ugye pasiknak nem túl előnyös, ellenben nőknek igen! Részletesen itt is olvashatsz róla.)
            ------------------------------------------------------------------------------------
 Hozzávalók 1 személyre:

3 dkg köles

1 teáskanál mogyoróolaj

1 nagy teáskanál curry

chilipor

só

kis marék dió

A mogyoróolajat felhevítjük , majd beleszórjuk a curryt, és a kölest. Kevergetve fél percig pirítjuk, majd felengedjük 3-szoros mennyiségű vízzel, kevés chiliport szórunk bele, majd puhára főzzük. A legvégén sóvl ízesítjük.

10 dkg füstölt tofu

1 nagyobb teáskanál méz

1 teáskanál olívaolaj

1 teáskanál citromlé

mokkáskanálnyi reszelt gyömbér

só, fehér bors

A mézet, olajat, citromlevet és fűszereket összekeverjük.

A tofut ujjnyi vastag szeletekre vágjuk (nagyjából 3 db), "bekenjük" a keverékkel, majd állni hagyjuk benne, minimum 1 órára, de akár 2 éjszakát is elvan. 

Tálalás előtt: Egy serpenyőt felforrósítunk, majd a tofuszeleteket néhány perc alatt aranybarnára sütjük benne (mindkét oldalukat).

A diót megpirítjuk (száraz serpenyőben), majd a kölesre szórva tálaljuk.

Forrás: Ízek és Érzések  (2010. április-május)