Diós kikevert

"Most, hogy elkezdődött a jó idő, kirajzanak az utakra a motorosok."
Ez a mondat hangzott el nagyjából 2 hete egy rádiós műsorvezető szájából.

De mi van a biciklisekkel?
Róluk sem szabad megfeledkezni. Hiszen van szebb, mint a gyenge, de mégis melengető napsütésben tekerni? Szerintem kevés.
Gondolom, ha másból nem is, a legutolsó mondatból kiderült, én is az utóbbi kategória vagyok. Biciklis. Méghozzá nagy betűvel.
És ez minden alkalommal tudatosodik is bennem, amikor csinálom. Ma is. A teljes csendben, száguldva az aszfalton, azon kaptam magam, hogy hallgatom a kerékpár zümmögését. Szervizfriss. Maga a tökéletesség. Kívül, belül.
Az én kicsikém. Beteges, hogy már a gondolatától is jobban érzem magam?
Lehet.

De ez a Szerelem.

Ez pedig apa anyukájának a "specialitása". Persze csak a meggyes rétes után.
Bárhol, bármikor is találkozunk, nekem ez maga a megtestesült bodajki légkör. Ehető kiadásban.


Hozzávalók:

2 pohár darált dió

2 pohár tej

3 tojás

1,5 pohár cukor

csipet só

2 pohár liszt

1 kávéskanál szódabikarbóna

fél teáskanál fahéj

fél teáskanál szegfűszeg

A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral.

A lisztet, diót, sót, szódabikarbónát és fűszereket egy külön tálban összevegyítjük, majd a tejjel váltakozva a cukros kérmhez keverjük. Legvégül a tojások habját is beleforgatjuk.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Kivajazunk egy tepsit, és belesimítjuk a masszát. Nagyjából 25 perc alatt készre is sül, de mindenképpen végezzünk tűpróbát!!!!