"Lehet az, hogy külön dimenzióban élünk?
Egymás mellett létezünk, de mégsem együtt. Mintha minden egyes szavunk hazugság lenne. Nem direkt, vagy bántón, de még is az. Beszélünk egymáshoz, de nem a másiknak."
Egyszerű, gyors (de mégis feszegeti a reggelinélkül ébrentöltött perceim határát=kihívás), és egészen "főtt étel érzést" kelt. Na meg produkálja az általam oly nagyon imádott nyers-fílinget. Sőt, tulajdonképpen egészséges is. :)
A receptet Flatcat ihlette az ő zabpelyhes változatával.
Hozzávalók 1 személyre:
17 dkg sárgarépa (tisztított súly)
fél mokkáskanál só
3 evőkanál puffasztott quiona
3 evőkanál rozsliszt
1 evőkanál lenmagpehely
5 dkg feta
fél evőkanál olívaolaj
csipetnyi fehérbors
kb. 3 evőkanál tej
A répát megtisztítjuk, majd lereszeljük. (Inkább a kisebbik lyukon.)
Hozzáadjuk a quionát, lisztet, lenmagpelyhet, sót, borsot, összekeverjük. Az olívolajat rálocsoljuk, a fetát belemorzsoljuk/apró kockákra vágjuk, majd a tejjel egy összeálló, ragacsos masszává dolgozzuk.
Felforrósítunk egy serpenyőt (minimális olajjal ha kell), majd vizes kézzel diónyi gombócokat "csípünk ki" a masszából, és a serpenyőben szétlapítva 2-3 perc alatt mindkét oldalát aranybarnára sütjük.
Tálalás előtt érdemes 5-8 percet hűlni hagyni, ezalatt kissé megszilárdul.
Lehet hozzá joghurtot/tejfölt kanalazni, de én magában imádom, úgy is kellőképpen "szaftos".Ha jobban belegondolok, akár főzelékhez is mehet feltétnek. Mint fasírt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése