A nagyi receptje: Csörögefánk

Szerencsés vagyok, van 2 csodálatos nagymamám. Nagyon különbözőek, de mindketten szuperül sütnek (és persze főznek). Nagyjából ennyi a hasonlóság. (Meg hogy rendkívül önfejűek, és makacsak. Ilyenkor értem meg, hogy miért is vagyok ilyen nehéz természet, hiszen bennem gyakorlatilag ötvöződött a kettő.)
Természetesen mindkettejüknek megvannak a specialitásaik. Amiket azóta sütnek, amióta sz eszemet tudom. Amiket senki más nem csinál, mert az olyan mamás. 
És ezek óriási értékek. Amiket meg kell őriznünk. Erre akkor döbbentem rá, amikor a napokban kaptunk anyukám anyukájától egy dobozt. Teli ezekkel a fánkokkal.
Mert tudom, hogy magamtól ilyent soha nem sütnék. Nem is fogok. De mindig is a nagyimra fog emlékeztetni. A lakására, amiből mindig otthonillat áradt. A konyhájában, ahol mindig főz valamit. A fiókjaira, amiből akárhányszor megyünk, annyiszor kerül elő újabb és újabb tábla csoki. A lentáskáira, amiben télen a súlyos mandarin és banánhegyeket, nyáron a dinnye és sárgabarack-kupacokat hozza.

 Így a nagyi konyhája "rovatba" ezeket a recepteket szeretném összegyűjteni. Fél évszázados bevált receptekkel, első kézből tőlük. A szó szoros értelmében.

Mert itt én csak fotózok.   

 A sütés az ő feladatuk.



Hozzávalók:

35 dkg liszt

3 tojássárgája

fél kávéskanál só

2 dl tejföl

olaj a sütéshez

(sok) porcukor a szóráshoz

A lisztet egy nagy tálba szórjuk, megsózzuk, majd a tejföl és a tojássárgák segítségével kemény tésztát gyúrunk belőle. Hűtőben pihentessük kb. fél óráig.

Ezután nyújtsuk levestészta vastagságúra (mint megtudtam, ez az amilyen vékonyra csak tudjuk szinonimája), derelyevágóval vágjuk 3 és 7 cm oldalú téglalapokra. MIndegyik közepére vágjunk egy nyílást a rövidebb oldallal párhuzamosan, és ezen húzzuk át a tészta egyik részét.

Az olajat forrósítsuk fel, majd tegyük bele a fánkokat. Egyszerre ne túl sokat, hogy ne nagyon hűljön ki. Süssük fedő alatt kb. 1,5 percig, majd ha már nagyon pattog, akkor fordítsuk át a másik oldalára, és játsszuk végig a folyamatot ott is. A cél, hogy szép aranysárga legyen.

Ha megsült vegyük ki szűrőkanállal, és tegyük papírtörllőre, hogy leitassuk róla amit csak lehet. Még melegen szórjuk meg bőven porcukorral.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy gyűlölöm az olajos dolgokat, hozzájuk sem nyúlok, ez azonban annyira "száraz" volt, hogy azt hittem sütőben sült. Nem tudom, hogy a nagymamám itatózta-e le ilyen jól (mondjuk kaptunk már tőle nagyon csúnyán zsíros fánkot is - bár az másféle volt), vagy a recept alapból jó. Szóbval lehet ezt így is!!!