Méghozzá úgy, hogy öcsikém kis koraszüléssel jött újra világra. Azért nem bánkódott. Főleg az ajándékait tudván.
Az én reszortom természetesen a torta volt. Eredetileg egy sokkal, de sokkal speciálisabb volt tervben, de olyan zsúfolt lett a hetem, hogy egyszerűen képtelenség lett volna kivitelezni. Nem tudtam beszorítani. Olyan szintű tervezést, és előkészületeket igényelt, amire az egyetlen szerdai lyukas délutánom (vagyis 4 órám) finoman fogalmazva nulla.
Így lett ez. Vajas piskóta, kiwikrém és a jól bevált csokikrém (20 dkg mascarpone, 15 dkg 70 %-os étcsoki, 1 dl habtejszín+ 1 evőkanál porcukor). A kiwisért kár volt, mert valószínűleg nem illik bele Marcika gejlcsokis koncepciójába. Hát, én meg (szokásomhoz híven, ha már kitaláltam valamit) erőszakosan ragaszkodtam, hogy de az jó lesz úgy. Meg kéne tanulnom engedni.
A buli részleteivel pedig holnap érkezem...
Az én reszortom természetesen a torta volt. Eredetileg egy sokkal, de sokkal speciálisabb volt tervben, de olyan zsúfolt lett a hetem, hogy egyszerűen képtelenség lett volna kivitelezni. Nem tudtam beszorítani. Olyan szintű tervezést, és előkészületeket igényelt, amire az egyetlen szerdai lyukas délutánom (vagyis 4 órám) finoman fogalmazva nulla.
Így lett ez. Vajas piskóta, kiwikrém és a jól bevált csokikrém (20 dkg mascarpone, 15 dkg 70 %-os étcsoki, 1 dl habtejszín+ 1 evőkanál porcukor). A kiwisért kár volt, mert valószínűleg nem illik bele Marcika gejlcsokis koncepciójába. Hát, én meg (szokásomhoz híven, ha már kitaláltam valamit) erőszakosan ragaszkodtam, hogy de az jó lesz úgy. Meg kéne tanulnom engedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése