2011. szeptember 17.

Szivárvány torta


Minden rossz napban van valami jó. Még ha nem is olyan nagy dolog, csak egy apróság,ami mosolyt csal az arcodra, de azért van. A teljesen depresszív napok elég ritkák. A mai is az első kategória. A negatív pólus a nyelvvizsga. Mert amilyen pozitívan indultam el reggel (nem szokásom az izgulás), olyan leverten jöttem haza. Összetörtek, mint egy kristálypoharat. Mert TÉNYLEG hittem benne, hogy jó lesz. Hogy jó lett. Erre a mi turnusunkból én kaptam a legrosszabb pontozást. Mi ez? Nem nagyképűségből, de ha valamit tudok, akkor az a beszélés. És igenis végig beszéltem, még vissza sem kérdeztek, mint az előttem lévő gyereknek (volt szerencsém meghallgatni felkészülés közben). Szóval nem értem. Se akkor, se most. De frankón elrontotta a napom. Hazaérve leültem egy székre, elkezdtem matekozni, és miközben fél kézzel a számológépet nyomkodtam a másikkal a szememből ki-kicsorduló könnyeket törölgettem. (Vagy orrot fújtam. De azt a nátha miatt.) Világvége hangulat.
Azonban most, hogy kicsit tiszta fejjel is gondolkoztam, le kellett vonnom néhány konklúziót.
1. MÉg nem tudhatom biztosra, hogy nem sikerült. Majd ha megkapom a magnó eredményét.
2. Az energiák működnek. Szóval átmentemátmentemátmentem.
3. Nem voltak velem kedvesek. Sőt. Bőven a bunkó kategória. Főleg mikor kiejtettem, hogy calorie counting, meg nem eszek carbohydrate-ot (Ami nem igaz, de hogy magyarázzam el neki a valóságot? Ez állt hozzá a legközelebb.) na akkor nagyon elkomorult. Hogy "I can see it". Sehol egy mosoly, állandóan belevágott a szavamba amikor szituációztunk, de kérdezem én, nem nekem kéne többet beszélni? Úgyhogy kedvesen visszaszakítottam magamhoz a szót. Eljátszottuk párszor, majd mondta, hogy rendben térjünk a következő feladatra. Lehet nem kellett volna.
4. Ha bármilyen fontosabb eseményre kell ezután mennem, soha többet nem veszek csinos ruhát. Nem. Odamegyek 3 számmal nagyobb, valami direkt erre a célra vett slampos cuccban. Ugyanis elkövettem azt a hibát, hogy fekete miniszoknyában, fekete harisnyában, fekete topban, és szintén fekete boleróba odaállítottam. Hál istennek a hátam nem látszott. De erre is elég ferde pillantásokat kaptam.

Persze, nyilvánvalóan rossz a nyelvtanom. Akasztanivalóan. De szerintem a lepontozásban az is szerepet játszott, hogy nem voltam a szőkének szimpatikus. Persze-persze, ez nem személyes ügy. DE a kettőt nem lehet különválasztani. Akaratlanul is befolyásolja az embert. Tapasztalatból tudom.


Szerencsére a pozitív oldal is kapott erősítést, méghozzá a sikerélmény formájában. :)
Szivárvány torta, egy szivárványos lánynak :) Emlékeztek még a törökmogyis-csokis tortára? Na, az is Rékának készült.
A mai nap teljes meglepetés volt, az egyik osztálytársa szervezte, én meg mint valami szolgáltató, biztosítottam a helyszínt, a tortát, az evőskellékeket, és a "leány odaszállítását".



Persze a szivárvány torta, mint létező valami, nem az én fejemből pattant ki. (Pedig milyen klassz lett volna...) Gógli barátommal karöltve nézelődtem, a képekből próbáltam képzeletben megalkotni a sajátomat. Mint mindenben, itt is voltak nagyon szuper, és kevésbé klassz darabok is. (Na jó, nem szépítek, nem az én műfajom, néhány olyan gusztustalanul nézett ki, hogy inkább bele sem gondolnék, hogy azt valakinek el kellett fogyasztania. Legalábbis én nem ennék meg, egy libafoszöld színű darabot. Persze ízlések és pofonok. Lehet valakinek ez jön be.) 
Most, hogy már láttam a saját alkotásom belsejét, természetesen felmerült a kérdés, hova sorolnám? Elsőnek Kovács tanár úr szavaival jutottak az eszembe, és talán tényleg ez a legtökéletesebb megfogalmazás. Nemes törekvés.
(Ami az ő megfogalmazásában annyit jelent, hogy szép-szép, de sajnos édeskevés. Na ha ez nem is édes, de egy kicsit kevés.)


A készítéséről csak annyit, hogy ez egy 9 tojásos piskóta(volt egy narancssárga színű is, de azt nem építettem bele, mert nem találtam elég elütően színesnek), laponként, pontosabban színenként sütve. A színezéshez szimpla nagyáruházakban kapható ételfestéket használtam. A bevonat és belső fehér csíkok összesen 1 kg marcipános fondant, amit jóféle házi sárgabaracklekvárral ragasztottam oda a piskótákhoz.

Tanulság: nem használtam annyira sok festéket, de azért nem volt kevés. És ilyen színű lett. Vagyis ha igazán szép, élénk színű valamit akarunk, akkor bizony annyit tegyünk bele, hogy már azon kelljen gondolkoznunk, vajon nem lesz- e bajunk tőle?


UPDATE: ha szeretnéd, hogy elkészítsem a tiedet is, dobj meg egy emaillel!
              panka1993@hotmail.com


UPDATE2: ezen a linken megtalálod egy másik (szerintem jobban sikerült) szivárványtortám is!

6 megjegyzés:

  1. Panka én csak annyit mondanék, hogy mikor megláttam a tortát ez jutott az eszembe: „hűű, aztamindenit de szép !!” -> szóval nem csak „nemes törekvés". :)

    VálaszTörlés
  2. Pankus, kérlek ne keseredj el a nyelvvizsga miatt! Tényleg nagyon bunkó módon viselkedtek! Emlékszel, amikor Erdélyben a buszon beszélgettünk angolul? Higgy nekem, ha nem sikerült, akkor az nem azért van, mert nincs meg hozzá a tudásod! Mert megvan, hallottam!
    A torta valami csodálatosan néz ki, biztos nagyon finom is volt! Réka tuti nagyon örült neki!
    A tiramisut már megcsináltam, de hogy milyen lett, az még rejtély, majd holnap kiderül, és akkor majd írok!
    Puszi és fel a fejjel Nyuszi!:)

    VálaszTörlés
  3. Panka, köszi mindent! Nagyon jó lett a torta. :)
    Kár, hogy tovább nem jöttél velünk. :( Pedig nagyon jó volt és nem mint szolgáltató, hanem mint résztvevő voltál híva (azaz te hívtál meg minket:P) Nagyon szupi volt a helyszín, a torta, az evőskellékek, és a "leány odaszállítása" is. :))
    A nyelvvizsga miatt meg NE búsulj! Szurkolok, hogy jó eredményt kapj. És hát fáj, de meg kell szokni, hogy az életben nincs igazság. Fel a fejjel, biztos sikerült :))

    VálaszTörlés
  4. Zsuzsi, aranyos vagy :). Nem az, nekem is tetszik, csak igazán élénket szerettem volna.

    Jaj, Szöszi :( Annyira szeretném ha sikerülne! DE ha nem akkor meg bejelentkezem a következőre, és elmegyek valami beszélgetős tanárhoz, hogy hallgasson meg, meg csiszoljon ki. Nincs jobb ötletem. A tiramisunak nagyon-nagyon örülök :) És hogy gondoltál rám :)

    Dorina, tudod, hogy nem úgy gondoltam :) Természetesen én is meghívott voltam, csak mellesleg szolgáltató. IGen, a képek alapján biztos szuper lehetett a park, majd egyszer talán én is ellátogatok oda :). Amúgy eszembe jutott, hogy akár ilyen szolgáltató céggel is szívesen foglalkoznék a jövőben, mert nagyon jó ez a díszítgetős (persze itt is, ha több időm lett volna...) csak azért írtam :D

    VálaszTörlés
  5. Szuper ötlet! Szuper a kivitelezés is ;)

    VálaszTörlés
  6. Köszi :) Pont most keddre készül majd egy újabb darab, csak most a külső is feltúrbózott verzióban :D

    VálaszTörlés