2011. szeptember 4.

Diós szedertorta Hermé-féle Pastry krémmel

Sajnos annyira nem voltam aktív, hogy az egész napos utazás után egy ilyet rittyentsek, még múlt pénteken volt aktuális a dolog. Gólyatábor helyett többek között...de megérte. Mindenképpen. Hiszen ki lett volna olyan galád, hogy sorsára hagy egy nagy doboz szedret a hűtőben? Főleg néhány hülye hetedikesért? XD
Helyette lett ez a szuper kis torta. Ami elsőre ugyan csúsztatott palacsintának tűnhet, azonban annál jóval több. Könnyű diós lapok, lágyan halmozódó vaníliakrém*, néha felcsillanó étcsoki, és főszerepben a szederhadsereg. Ha mesélni tudna...

* Ez az, amit a cukrászdákban, és nagyon sok helyen otthon is vaníliapudinggal helyettesítenek. Aki ilyent tesz nem tudja mit hagy ki. MOndanám, hogy tőből le kéne törni a csuklóját, de nem teszem, mert 1. nem vagyok ilyen brutális, 2. ekkora sznob sem. Mert legyünk őszinték, ez nem a legolcsóbb dolog. Kezdve azzal, hogy mennyi tojássárgát felemészt. (Mert ha a fehérje is elfogy, akkor minden oké. Nem morgok. Ha 2 dobozról van szó, akkor sem. De tudjátok, én nem tudok mit kezdeni a megmaradtakkal. Bár a máktorta elég jó alternatíva...) Aztán ott van a vaníliarúd, az istenek ajándéka, isteni áron. 
De érdemes kirpóbálni. És megszeretni. A 2 dolog ugyanis köszönőviszonyban sincs egymással.

-Diós lap
     4 tojásfehérje
        9 dkg cukor
      csipet só
      10 dkg darált dió
      5 dkg liszt

A tojásfehérjét  sóval kemény habbá verjük, félúton pedig a cukrot is hozzáadjuk. Legvégül apránként beleforgatjuk a diós lisztet. 
Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Sütőpapíron 4 db 18 cm átmérőjű körben elosztjuk a tésztát, majd kb 12 perc alatt készre sütjük.


-Hermé-féle lágy pastry cream
      315 g teljes tej(én 3,5 %-osat használtam)
      fél rúd vanília
      4 tojássárgája
      7 dkg cukor
      30 g keményítő
      3,5 dkg puha vaj
      0,8 dl tejszínből vert hab (habfixáló!!)

A tejet forraljuk fel a felhasított vaníliarúddal, majd fedjük le 10 percre, és ismételjük meg még egyszer a forralást. Itt halásszuk ki a vaníliarudakat, a bennemaradt magokat pedig ne felejtsük el kikaparni.
Keverjük ki (kézi habverővel) a sárgákat a cukorral és keményítővel.
Folyamatosan kevergetve öntsük rá a forró tejet, majd az egészet vissza a lábosba. Lassú tűzön, folyamatosan kevergetve sűrítsük be. 
Hagyjuk egy kicsit hűlni, majd keverjük bele a vajat. Itt már teljesen hűtsük ki.
A hideg krémbe forgassuk bele a tejszínhabot.


-Csokiöntet
      3 dkg étcsokoládé (70 %)
      2 evőkanál tejszín

Tördeljük bele a csokit a tejszínbe, majd olvasszuk össze.

-Kb. fél kg feketeszeder


A művelet igazán egyszerű, mindent 4x kell eljátszani. A diós lapra rápakoljuk a krém negyedét. Csak semmi precízség, pont a hanyagság varázsára épül a dolog. Ezt meglocsoljuk a csokiöntet (szintén) negyedével, és belenyomkodunk annyi félbevágott szedret, amennyit nem sajnálunk. Na jó, azért a túl sok sem jó. Szóval csak dekoratívan. És újraindul a ringlispíl: diós lap, pastry cream, csoki, szeder. Amíg el nem fogy.



1 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta a tortád, diós pedig a kedvenc.
    Gratulálok a tortáidhoz!!!!!!

    VálaszTörlés