2011. április 5.

Nem vagyok normális. Érdekes dolog így utólag visszaolvasni egy-egy kifakadásomat, de a mostanira csak ennyit utdnék reagálni. Persze minden szó valós, de akkor is. Talán túl érzékeny vagyok mostanában?
DE ügyes gyerek vagyok én, egy kis kutyasétáltatás, meg sütögetés helyretette a lelkem. Konkrétan értsétek úgy, hogy meggyőztem magam, hogy amit láttam az hülyeség. Hamis. Rosszul láttam.
Mert nézegettem a fényképeket, és...nem tudom elképzelni hogy ilyent csinál. Képtelen vagyok rá. Nem megy.
Szóval csak pozitívan. Hogy jól tettem-e? Majd elválik.

Ami biztos, hogy 15 x szerkesztettem az előző bejegyzésen. Valahogy mindig túl hiányosnak és semmitmondónak tűnt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése