"Nem a halál az amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni."

Szeretem ezt a számot. Benne van a közelgő nyár ígérete. És az esőt is szeretem, ki hitte volna. Persze nem azt a vacakot, ami éppen csak arra jó, hogy tönkretegye a hajad, hanem amikor igazán esik. Mintha hajat mosott volna az ember. És azt is akkor, amikor a hőmérő nem 2-5 fok között ingázik, és 5 réteg ruha van rajtad, a tetején egy vékony kabáttal természetesen, ami az első fél percben átázik, ráadásul mindennek a tetejébe nem is hazamész, hanem a világvégére matekozni. Szóval minimál ruhával, és melegben el sem tudok képzelni jobbat. Ráadásul az illata is olyan jó ^^. Miért nem csinálnak esőillatú parfümöt? Vagy frissen vágott füveset? Én tuti megvenném. :)


A csütörtöki szülinapi torta röpke 5 másodperc alatt megduplázódott, úgyhogy újra rághatom a körmöm, hogy mi lesz. Mert a régibbet már frankón kitaláltam, és remélem, hogy gyönyörű lesz. De az új...tudjátok, ötlet sincs, de ha lesz, akkor is megvalósítás, külalak, díszítés, és ezer meg ezer létfontosságú probléma.
De Boldog vagyok. Igazán. Habár a mait a legkevésbé sem tenném a kiegyensúlyozott napjaim címszó alá, de azért jó. Vagyok valaki.