Mi is az a szerelem?
Létezik ilyen, vagy az emberek csak beképzelik? Illetve így nevezik az általuk már nem a hirtelen fellángolás de még nem is a megszokott szeretet kategóriába tartozó érzést?
Miből ered? Hova tart? Mik a tünetei?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések járnak az agyamban. Nem a legszerencsésebb, főleg, hogy matekra kéne tanulnom. És azt se kérdezzétek, hogy mi bajom van. Mert semmi. DE tényleg. Csak a megszokott robbantós-Panka-hangulat.
Bár Zsuzsi, lehet, hogy te vagy a hibás. Sőt. TE vagy a hibás. Ez biztos. Mert bemagyaráztad az agyamba ezt az egész hülyeséget. Hogy egy kapcsolat úgy teljes, ha van benne testiség. Éppen kezdtem megszokni/elfogadni ezt a mostani állapotot, már rég letettem mindennemű hiú álomról, hogy na majd talán most megcsókol, a "randikat" se számolom. Asszem a hatodikig jutottam, aholis rá kellett eszmélnem, hogy itt nem randi szerint megy a továbblépés. Onnantól meg csak élveztem a helyzetet. Egészen máig.
Miért több egy kapcsolat attól, hogy van benne kézfogás? Vagy csók. Vagy szex. Jobb lesz attól bármi? Mármint a résztvevő felek szempontjából. Jó, mindegyik nagyon kellemes, és az is tök jó, hogy megismered a másikat ilyen szempontból is, de... mi van ha nincs?
De azt is megkaptam, hogy ez így olyan, mintha nem vállalnánk fel. Csak vagyunk, de se jobbra se balra.
Ledöbbentem.
És még mindig csak lesek.
Kezdtem azt hinni, hogy ez a csók dolog csak az én hülyeségem. Vagy megrögzöttségem. Erre megtanulom elfelejteni (vagyis jól érezni magam nélküle is), és felhozza más.
Hihetetlen.
De bizonyos szempontból egyet is értek. Hiszen elég ciki ha egy kapcsolat testiségre épül (és garantáltan nem lesz túl hosszú), de azért nem véletlenül vannak ezek a dolgok kitalálva.
Annyi a különbség, hogy annyira szeretem mindent ami vele összefügg, hogy nem érzem létfontosságúnak. Basszus, mosolygok ha eszembe jut. Bármilyen hülyesége.
Létezik ilyen, vagy az emberek csak beképzelik? Illetve így nevezik az általuk már nem a hirtelen fellángolás de még nem is a megszokott szeretet kategóriába tartozó érzést?
Miből ered? Hova tart? Mik a tünetei?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések járnak az agyamban. Nem a legszerencsésebb, főleg, hogy matekra kéne tanulnom. És azt se kérdezzétek, hogy mi bajom van. Mert semmi. DE tényleg. Csak a megszokott robbantós-Panka-hangulat.
Bár Zsuzsi, lehet, hogy te vagy a hibás. Sőt. TE vagy a hibás. Ez biztos. Mert bemagyaráztad az agyamba ezt az egész hülyeséget. Hogy egy kapcsolat úgy teljes, ha van benne testiség. Éppen kezdtem megszokni/elfogadni ezt a mostani állapotot, már rég letettem mindennemű hiú álomról, hogy na majd talán most megcsókol, a "randikat" se számolom. Asszem a hatodikig jutottam, aholis rá kellett eszmélnem, hogy itt nem randi szerint megy a továbblépés. Onnantól meg csak élveztem a helyzetet. Egészen máig.
Miért több egy kapcsolat attól, hogy van benne kézfogás? Vagy csók. Vagy szex. Jobb lesz attól bármi? Mármint a résztvevő felek szempontjából. Jó, mindegyik nagyon kellemes, és az is tök jó, hogy megismered a másikat ilyen szempontból is, de... mi van ha nincs?
De azt is megkaptam, hogy ez így olyan, mintha nem vállalnánk fel. Csak vagyunk, de se jobbra se balra.
Ledöbbentem.
És még mindig csak lesek.
Kezdtem azt hinni, hogy ez a csók dolog csak az én hülyeségem. Vagy megrögzöttségem. Erre megtanulom elfelejteni (vagyis jól érezni magam nélküle is), és felhozza más.
Hihetetlen.
De bizonyos szempontból egyet is értek. Hiszen elég ciki ha egy kapcsolat testiségre épül (és garantáltan nem lesz túl hosszú), de azért nem véletlenül vannak ezek a dolgok kitalálva.
Annyi a különbség, hogy annyira szeretem mindent ami vele összefügg, hogy nem érzem létfontosságúnak. Basszus, mosolygok ha eszembe jut. Bármilyen hülyesége.
De milyen szerencse, hogy vannak barátaim, akik tudják mikor kell szólni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése