Képzeld magad el a szituációt, mikor hazaérsz totál kiábrándultan, szétfagyva és csak azt tart vissza a vagdosástól, hogy nem sokkal ezelőtt már megtetted. És nem lett jobb. Ergó módszer kilőve, outdated.
Bekapcsolod a laptopod, hogy odavess párt sort, mire anyád odaül enni, és jelentőségteljesen közli, hogy a kutya ma még nem mozgott. Költői kérdés, a jelentése annyi, hogy vidd el sétálni. Visszafojtod magadban a választ, hogy még nem vagy itthon 3 perce, míg ő fél 4 óta itthon mereszti a seggét, a hülye öcsédről nem is beszélve, aki meg dél óta ott rohad számítógép előtt, némán lekapcsolod a gépet, és elmész felöltözni. Közben szidod az összes élőlényt, aki segédkezett abban, hogy megszüless.
Majd átgondolod, és rájössz, hogy ááá igaz, délután megettél 2 buktát, ma még csak Lesmillsestél, ami nem elég mozgás, nyilván ki van ez találva, hogy ne nézz ki úgy mint egy adag fosás. Milyen jó egyeseknek, hogy pálcikák, akármit is csinálnak.
És a kutyát. Aki jelenleg az átok címszó alatt szerepel a listádon.
Majd mikor hazaérsz, az első dolgod, hogy már a lépcsőházban letéped magadról azt a kilométerhosszú műanyag sálnak nevezett szemetet, amivel vélhetőleg a középkorban közkedvelt kínzóeszköznek számított. Kukába vele.
Elegem van. Gyűlölöm az egész mindenséget.
Az egész IFIn kezdődött. Fasza, hogy elmentem. Kb. annyira jöttem rá, hogy nekem sosem lesz jól működő házasságom. Mert túl önző vagyok, kompromisszumra képtelen, másokkal együtt élés nuku, feláldozni magam dettó. Na igen, apja lánya. Sebaj, legalább jó cuccaim, lakásom, és munkám lesz.
DE ezt leszarom. Sőt, tisztában vagyok vele már elég régóta. Nem tudom elfogadni magam, és ez fontosabb számomra mindennél. Az, hogy a kis ritmusom ne boruljon, a saját kényelmem, stb. Önzőség. Hogy mindig tökéletes formában legyek, hogy elérjem azt az állapotot amikor azt tudom mondani magamra, hogy igen, jó vagyok így. És azt is tudom, hogy ez sosem jön el.
Ami kiütötte a biztosítékot, az maga a hangulat. Hogy mindenki fiatal, gondtalan, ahogy azt kell. Mert 16-7-8 évesek. Én is. Nekem ez miért nem megy? Miért vagyok olyan, mint egy 40 éves? Mert lelkileg annyinak érzem magam. Azért, mert sokat voltam kórházban, az anorexia miatt, vagy mi a francért????
Miért nem tudok...nem azt mondom, hogy átlagos 17 éves lenni, mert az nem akarom (nincs rosszabb egy átlagosnál), de...nekem ez most akkor végleg kimaradt? Sosem fogom megtapasztalni, hogy milyen felhőtlen tiniként?
Ugye?
A biológiai kor nem függ szorosan össze azzal, hogy lelkileg hány éves vagy. Teszteld le az ismerőseidet.
VálaszTörlésMagyarul kérdezzem meg, hogy ők hány évesnek érzik magukat? Értem mire gondolsz, de nálam ez nem először vetődött fel mint probléma. Mintha a 13 éves énem után kihagytam volna kb. 20 évet. Sőt! 13 évesen olyan voltam, mint egy 17 éves. Szopás a köbön.
VálaszTörlésBocs, tudom hogy nem ismerlek, de szerintem pont olyan vagy mint egy 17-8 éves, a bejegyzéseidet olvasva :D Nem arra gondolok hogy átlagos, az egyenesen látszik, hogy nem, de azért 40 éves? :)
VálaszTörlésEzt inkább elmondhatnám én, aki 18 évesen szültem, 21 évesen már 2 gyerekkel büszkélkedhetek. Na NEKEM maradt ki a felhőtelnül-bulizós-egyetemista-korszak.
Fel a fejjel, elmúlik, remélem :) (tudom, most utálod a mosolygós szmájlijaim, dehát bocsi)
jaj dehogy utálom. :) és köszönöm. lehet hogy ténylegesen nem maradt ki, de... a többiek annyira mások. :P
VálaszTörlés