Ez 2 szempontból "más", mint a hagyományos. Egyrészt, mert nem darált kekszből készült, hanem fáradtságos munkával összegyűjtött piskótaszélekből. Csokiparinál olvastam, hogy elvileg ettől keményebb lesz, és rögtön meg akartam tudni, hogy mi az igazság.
A másik, hogy nem túlzottan preferálom a vajkrémeket. Konkrétabban: utálom. Amennyire tudom, ennek meg a krémje kókusz, cukor és vaj. Csokipari ötletére bennem is felmerült, hogy tényleg, máshogy is meg lehet oldani, nem?
Hozzávalók: 21 dkg piskóta és édestésztadarálmány
6 dkg puha vaj
3 evőkanál baracklekvár
Összekeverem a morzsát a lekvárral, majd hozzávagdosom a puha vajat, és dagasztókarú robotgéppel masszát gyúrunk belőle.
Sütőpapíron téglalapot nyújtunk a masszából.
2,5 dl tej
2 evőkanál cukor
fél zacskó vaníliás pudingpor
5 púpos evőkanál kókusz
7 dkg puha vaj
1 vaníliáscukor
1 evőkanál porcukor
A tejet a cukorral és pudingporral jól elkeverjük, majd hozzáadjuk a kókuszt is, és addig főzzük míg be nem sűrűsödik.
A vajat, vaníliás és porcukrot kikeverjük. Ha kihűlt a kókuszos massza, hozzákeverjük.
A kinyújtott masszát egyenletesen megkenjük a krémmel, és a sütőpapír segítségével feltekerjük. Hűtőbe tesszük minimum 4 órára, hogy kellőképpen megszilárduljon. Persze azt se felejtsük el, hogy sohasem lesz olyan kemény, mint a margarinos tesója.
1 db 35 cm hosszú rúd lesz belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése