2011. március 28.

...Ráadásul a feje tetejére is áll?

Úr, Isten.
Felmegyek fészbúkra, látom a világító levéljelet. Önkéntelenül is elmosolyodok. Megnyitom, majd az első sort látva elbizonytalanodom. Te jó isten, most leszek elküldve? De tovább olvasom. Ahogyan haladok betűről betűre, a szemem egyre  kerekebb, a szívem gyorsul. Rosszul látok? Nem bírom a feszültséget, becsukom. Körbejárok a lakásban. Muszáj megráznom a fejem. Tényleg az lesz a vége amit sejtek? Odapattanok a gép elé, magamhoz rántom az egeret, és rákattintok.

B*zdmeg. De a legjobb értelemben. Ez olyan szép, hogy nincs rá jobb szó. Mint egy Disneys tündérmesében.


Eddig éhes voltam? Na most már nem.
Szerencsés vagyok? :) Baromira.

2 megjegyzés:

  1. Panka, mi történt? Szétvet a kíváncsiság...Úgy érzem, mesélned kell! ;) Puszi!

    VálaszTörlés
  2. Lesz mit hallgatnod :P és hiányzol ám nagyon.

    VálaszTörlés