Gondolom motanában felmerült pár emberben a kérdés, hogy mi ez a rohadt sok recept, amivel előállok. Jól sejtitek, a legtöbbet nem most sütöttem, csak már nagyon régóta bennem volt, hogy fel kéne rakosgatni, mert képet meg a naplóm miatt mindről csináltam. És most amint látjátok felrakosgatom őket. Nem könnyű munka, és még el fog tartani egy ideig. Az is biztos hogy mostanában nem írok túl szívhezszóló dolgokat. De valahogy nincs bennem semmi. Érzek szeretetet, mikor azt látom, hogy Bodzika hogy fekszik a takarómon, megsimogatom a pocakját, és dudorodik. Mint egy jóllakott óvodás.
Érzek bosszúságot, amikor Lili rendezkedik a táncpróbákon, és mindig úgy csinálja, hogy ő legyen elöl a középpontban.
Érzek dühöt, mikor Paulina azt hiszi ő az isten, és mindig csak az ő véleménye számít. Nem drágám. Nagyon nagyot tévedsz.
Érzem azt, hogy nem vagyok közéjük való. Mostanában ilyen hülye hangulatom van. Mintha idegen lennék. Egy kívülálló. Vagyis ez így ilyen formában nem igaz, azt érzem, hogy ők milyen hülyén viselkednek. Aztán próbálom értelmesen elmagyarázni magamnak, hogy nem lehet hogy szinte mindenki bunkó velem, nyilván én vagyok a gyenge láncszem.
Érzem azt, hogy valami nagyon nincsen rendben velem. Voltam ma orvosnál, de semmi konkrétat nem írt fel. Bevallom, az volt bennem, ha kapok is valami receptet, ki nem váltom, mert anélkül is biztos meggyógyulok. De nem hiszem, hogy a rosszulléteimnek köze van a megfázásomhoz. Mert egyre gyakrabban érzem, hogy szédülök. Nagyon durván. És ilyenkor mindig hányingerem lesz, és a gyomrom furcsán mocorog. Nem tudom, hogy a szemüveg miatt-e, mert itthon ugyebár nem hordom, mivel olvasni meg számítógépezni nagyon rossz benne, viszont az utcán meg semmi bajom. Itthon szokott rámtörni. Ma is. Lefeküdtem, hogy hátha jobb lesz, fejemre húztam a takarót, de mintha egy hintán feküdnék, ami folymatosan megy jobbra-balra. Tiszta őrület. Úgyhogy mondtam anyának, hogy lehet el kéne mennünk kicseréltetni a lencsét. Ő csak röhögött, hogy tisztára hülyére veszem őket. Nem tudom mennyi lehet egy lencsecsere, mert ugye anno az egész került 26 ezerbe, amit anya minden egyes alkalommal felemlegetett, amikor csak meglátta a kezemben(merthogy nem hordtam). Most ugye a keret ára levonódik, de... nem tudom. Lehet ezt kérem karácsonyra apa. :) Olyan jólesik, hogy mások szerint jól áll ám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése