2013. június 24.

2013.06.24.


Anyuval megállapítottuk, hogy a vizsgák előtti utolsó 2 nap a legidegőrlőbb. Ez az az időszak, amikor már semmi másra nem vágyik az ember, csak hogy végre odamehessen, megcsinálja amit meg kell, aztán túl legyen rajta.
Igen. Ezt szeretném érezni.
Azt a fene nagy ürességet.

Pláne, hogy már 2 napja csak eszem. Folyamatosan. Mert már ránézni is utálok arra a hülye anatómiakönyvre, és ha éppen a gyomromat töltöm, legalább azalatt sem kell tanulnom.
A vasárnap erről a coblerről szólt.


A kedd az anatómiáról fog.  Majd gondoljatok rám a reggeli kávét kortyolgatva...


kéksajtos - levendulás - cseresznyés cobbler      (a receptért kattints a további bejegyzésekre)

1 ek vaj
kb. fél- ½ kg cseresznye
1 ek kukoricaliszt
1 tk búzacsíra
 1 teáskanál szárított narancshéjpor
½ tk fahéj

A cseresznyét mossuk meg, magozzuk ki.
Egy sütőben is használható serpenyőbe tegyünk egy evőkanálnyi vajat, majd állítsuk a sütőt 200 fokra, és tegyük be, hogy felolvadjon. Ha már finoman bugyborékol keverjük bele a cseresznyét, a lisztet, a búzacsírát, és a fűszereket.



1/3 csésze barnarizsliszt
1/3 csésze kukoricaliszt
1 tk sütőpor
3-4 csipet só
8 dkg kéksajt
6-8 friss ág levendula
kb. 5 teáskanál joghurt

A liszteket keverjük össze a sóval, levendulavirággal, majd morzsoljuk el benne a kéksajtot és tegyük hűtőbe, hogy megszilárduljon. (A legegyszerűbb az, ha még előző este összeállítjuk a morzsát, és az egész éjszakát a hűtőben tölti.)
Adjuk hozzá a sütőport, majd a joghurttal keverjünk belőle jól dolgozható, kissé ragacsos tésztát.
Vizes kézzel (nagyon ragacsos a tészta!) formázzunk dió nagyságú lapított alakzatokat, majd osszuk el egyenletesen a cseresznye tetején.
Addig süssük, míg a tésztadarabok aranybarnára nem sülnek.



--> Ha valaki krémesebbre szeretné a cseresznyét használjon egy picivel több vajat, és süsse önmagában 25-30 percig, még a tészta rátétele előtt.

2 megjegyzés: