2012. június 6.

Mogyorós - csokis - vörösáfonyás biscotti


Nem az a barát, akivel néha elbeszélgetsz. Az a haver.
A barát az, aki ismer. Kívül, belül. Az összes hibádat, de ennek ellenére a mérleg súlya a pozitív irányba tolódik el. Aki erősít. Akitől jobbá válasz, azáltal, hogy vele vagy. Aki tisztel. Megért. Akinek az öröme/sikere boldoggá tesz téged is, úgy, mintha veled történt volna.

Egy barátság nem attól jó, hogy tökéletesnek látod a másikat.
Nem. Az elvakultság.
Egy barát attól igazán barát, hogy nem akar neked rosszat.
Butaságnak tűnhet, hogy ilyeneket írok, mert ez olyan egyértelmű. De nekem is beletelt egy időbe, mire rájöttem. Arra, hogy ez "besztfrendség"  legfőbb ismérve. Amikor valaki nem abból vágyik szenzációra/pletykára, hogy te hogyan szenvedsz. Amikor inkább hallgat, de nem tesz tönkre.
Higgyétek el, ennél csodálatosabb nincs.

És ez nekem megadatott. Nem is egy, több kiadásban.

Szívből kívánom mindenkinek, hogy legyen valaki, akire azt mondhatja: "igen, ő a barátom". És a fent leírtak fényében szintén szívből kívánom mindenkinek, hogy mélyen gondolkozzon el rajta, kit nevez legjobb barátjának.


Biscottit azért ne válasszunk barátnak.  Vagy ne nagyon kedveljük meg, mert nem lesz hosszú a kapcsolat. Én sorban vesztem el őket. (Mondjuk nem ezt, mert megvan a tojásmentes verzió!!!!, nekem nagyon ízlik, majd hozom azt is.) Meg a család is. Ők a fenti példányokat.
De szerencsére viszonylag egyszerűen pótolhatóak. (Mármint a kekszek.)
Csak egy kis ihlet kell.


Hozzávalók 25 közepes db-hoz:
17 dkg liszt
15 dkg pirított mogyoró
18 dkg cukor
7 dkg marcipánoscsoki (kényszer szülte helyzet, de kifejezetten jót tett neki)
4 dkg vörösáfonya
2 nagy tojás
1,5 teáskanál szódabikarbóna
csipet só

A tojást és cukrot habosra keverjük, majd óvatosan beleadagoljuk az összekevert száraz hozzávalókat (Én ekkora magmennyiségnél lsuta vagyok darabolni, csak beleöntöm néhány részletben a mozsarunkba, és összezúzom. A csokit most szintén kézzel törtem,mert ez ilyen vékony csokirétegű,könnyen aprítható darab volt.)
Előmelegítjük a sütőt 175 fokra.
A múltkorival ellentétben most nem egy hosszú, hanem 3 rövidebb/kisebb rudat formáztam. Igen, ez jobb módszer.
Süssük 20 percig, aztán vegyük ki,és rácson hagyjuk hűlni. (Ekkor még nagyonpicit puha, de már szép színű.) 
10 perc után szeleteljük fel 2 cm-es darabokra, majd tegyük vissza még 10 percre a sütőbe.

2 megjegyzés:

  1. Ez kell nekem, isteni, nagyon tetszik:) Azért én megpróbálok összebarátkozni vele:)

    VálaszTörlés