2012. június 20.

Mindennek vége

Azt hittem jó lesz a mai nap.
Hogy szépen leérettségizem, délután megkapom a bizonyítványt, hazajövök, és eldicsekszem a jó eredményekkel. Ebből mindössze egy dolog teljesült: leérettségiztem.

Az 5 órai eredményhirdetés fél 8-kor kezdődött (én már 4-re ott voltam).
Boldogan álltam be a sorba, még mosolyogtam is mikor az elnök átadta a könyvecskét. Aztán belenéztem.
Nem vártam tökéletes eredményt, (az osztályfőnökömnél? 6 év alatt sikerült megtanulnom, hogy ez lenne a legnaivabb dolog a világon) mindenhova csak 2-3 %-ot képzeltem pluszban.  De azt azért úgy rendesen. Számítottam rá. Fel sem merült bennem, hogy esetleg nem javítok.

Az meg végképp nem, hogy rontok. Úgy ért, mint egy jéghideg zuhany. Lefagytam. Rosszul látok. Többször is átfutottam fejben, hogy mi volt az írásbeli végszáma, mit látok most összesítve: és alacsonyabb. Minden. A magyar, a töri és az angol is.
MInden.


Először fel sem fogtam. Sétáltam hazafelé, és kicsit bosszankodtam: kár érte. Aztán jobban belegondoltam. Egy hete szinte folyamatosan tanulok. Reggeltől estig. Minden nap máshogyan, néha meglepően intenzíven, máskor ijesztően nem fogott az agyam. De igenis tanultam. (Mások beszámolóit hallgatva pedig meglepően sokat.)
Stresszeltem.
Küzdöttem.

Ezt érdemlem? Ezt a lehúzást?
Ennyit ért az egész munkám? A nagy büdös semmit?
Iszonyú belegondolni, hogy minden felesleges volt. Tök felesleges. Ilyen eredményt tanulás nélkül is meg tudtam volna csinálni. Más iskolában. (Vagy itt egy másik osztályban. Más tanárnál, és elnöknél. Most komolyan, milyen ember az, aki bejön, megnézi az írásbelijeinket, és mindegyikből, ami a kezébe kerül több pontot levon? Pedig amúgy sem voltak bőkezűen osztályozva.   -az enyém ebből a szórásból szerencsére kimaradt-)
Sírtam egy sort.
Aztán mégegyet.

Sirattam az életemet.
Mert elrontottam. El, de nagyon.
Csak nem most.
Hanem 6 évvel ezelőtt. Azzal, hogy ezt a rohadt iskolát választottam. Minden baj itt kezdődött. Soha nem támogattak. Nem értünk vannak. Tudom, mindenhol vannak problémák, de itt csak az van. Van jó pár ismerősöm más iskolákban, és való igaz, azok nem 135 éves múlttal büszkélkedő helyek, de a tanárokban van emberség. Itt nincs. Sem az érettségin (csak egy idegbeteg osztályfőnök, meg egy lánya kudarcai miatt megkeseredett érettségielnök), sem a 6 év alatt. Végig szívóztak, és ott toltak ki az osztállyal, ahol lehetett. Velem biztosan. És ez nem az én sértett véleményem, már jó párszor megállapítottuk anyáékkal. Kaptam bármi segítséget, amikor a betegségem miatt 2-szer is osztályozóvizsgáznom kellett? Nem. Még csak el sem mondták hogy működik. Töriből kettes lettem. Pedig egész nyáron tanultam.
"Mert ez egy elit intézmény." Elit?! Egy jó francokat. Undorító amit művelnek. Az egész rendszer. Semmi másról nem szól, csak a seggnyalásról. Az a hihetetlen tanárközpontúság, az idióta íratlan szabályok, ami előírják, hogy ekkor, akkor meg amakkor is ajándékot kell adni. És ezzel pontosan tisztában van minden tanár. El is várják. (Amikor 8.-ban elfelejtettük az osztályfőnök névnapját, fél évig emlegette. Minden második óráján, ami elég sok, ha azt nézzük, hogy törit és magyart is tanít.)
Miért? Csak. Mert ez a Teleki. És itt mindenki annnnyira de annyira felsőbbrendű. (Nyilván ezért van, hogy a biosztanár is csak anyámnak mondja, hogy már gratulált az érettségimhez. Tényleg? Kár, hogy én erre nem emlékszem. De várjunk csak? Ja tényleg, bocsi, nem is volt hozzá semmi köze. Saját elmondása alapján: aggódott, hogy meg tudom-e csinálni, mert év közben egyáltalán nem ment. Na igen, zavaró lehet, hogy mindig a biosztanfolyamos anyagokból tanultam, mert az övé mérföldekkel gyengébb.)

Csudijó.
Gratulálok hozzá.
Most néhány kivétellel éppen csak egy teljes osztály jövőjét törték széjjel.
De ez nyilván fontos, hiszen egy elit intézményben szigorúak a követelmények.

Szóval ennyi volt.
Vége.
Többet az épület közelébe sem megyek.


Eddig mindenkitől csak azt hallottam, hogy "azok a gimnáziumi évek". Meg "ó a szeretett iskola, aminek a falai közé nosztagikusan térünk vissza minden alkalommal". Örök emlék.

Nekem is. Tartok tőle, hogy egy élet nem lesz elég ahhoz, hogy megszabaduljak attól, amit tönkretett bennem.

17 megjegyzés:

  1. Édes Pankám!
    Igen vége. De csak az érettséginek és a Te gimnáziumi éveidnek. Nem MINDENNEK!! Most kezdődik az új életed Angyalom! És még nem tudjuk, hogy alakul. Ezzel a ponttal is van esélyed az egyetemre. De majd kialakul az utad! Te kialakítod, mert küzdessz, mint mindig!! Magadért!! Nagyszerű kislány vagy!! Az én lányom!! Annyira büszke vagyok Rád!!

    VálaszTörlés
  2. dE sajnálom, amit leírtál!:( Nem vagyok képben a mostani érettségi meg felvételi rendszerről, szóval lehet hogy hülyeséget kérdezek, de hogy alakul most a felvételid sorsa? Ezek az érettségi pontszámok számítanak majd ugye?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, külön felvételi már nincsen, az érettségi eredmények százalékai, az utolsó 2 év bizonyítványi jegyei duplán, illetve a különpontok (nyelvvizsga, versenyeredmény). A támogatott helyeket megnyirbálták erősen, úgyhogy a verseny meg igen nagy sajnos. :( A SOTE-t buktam. Tavaly volt 389 pont a régi 480-pontos rendszerben, na, ez még normál esetben is nőne, most meg még a rendszer is lecserélődött 500 pontosra. Nekem nem lesznek 420-30 pontjaim.

      Törlés
  3. Panka, én is sajnálom, hogy nem úgy alakult ahogy vártad. Tudom, nem sok vigasz most az, hogy egyes dolgok csak később nyernek értelmet, később tudjuk meg, hogy mi miért lett úgy, ahogy. De ahogyan kedves Anyukád vagy Apukád írta, most csak ennek a szakasznak van vége, és kezdődik valami új. Ez az új jobb lesz, hidd el. Hiszem, hogy aki így küzd mint Te és ilyen okos, annak az Univerzum, vagy Sors (vagy nevezzük aminek akarjuk) segít, hogy olyan helyre, olyan útra kerüljön, ami jó neki. Szorítok, hogy idén bekerülj az egyetemre. De ha esetleg mégse, akkor 1 év múlva is lehet próbálkozni. De én hiszem, hogy Te most bekerülsz és egy fél év, vagy 1 év múlva nem fog már számítani, hogy hányast kaptál matekból, vagy töriből, vagy bármi másból. Megsúgom Neked, akkor már az adott félév tárgyai miatt fogsz izgulni. :) De azokat is ügyesen megcsinálod! ;)
    Most kapcsolj ki, tedd el magadtól jó messze a könyveket, jegyzeteket, lazíts, főzőcskézz! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. KÖszi Évi, nagyon aranyos vagy :)
      Nem hiszem, hogy újra próbálkozom, ha nem vesznek fel, akkor az egyetem utánra tervezett dolgok kerülnek előtérbe, amire szívből vágyom. Az egyetem sokkal kisebb része a terveimnek, mondhatni csak egy finomítás a lényegen. De ha így alakulna, majd azonnal elmesélem (leírom) ^^

      Törlés
    2. Kíváncsi vagyok a terveidre. :) Vagy így, vagy úgy, de írj róla majd. ;)

      Törlés
  4. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, el tudom képzelni, mennyire csalódott vagy (az én lányom holnapután érettségizik). De igaza van édesanyádnak, az élet nem áll meg, sőt, most kezdődik igazán! Biztosan azt gondolod, hogy könnyű ezt mondani, de majd meglátod, minden valamiért történik, mindennek megvan a maga oka! :) Fel a fejjel, most már pihenj egy nagyot, és minden rendben lesz! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hű, akkor nagyon-nagyon szorítok majd neki, de ha tanult, egészen biztosan szuperjól fog teljesíteni!!!! Majd remélem írsz róla a blogodban, ha megvannak az eredmények, kíváncsi lennék :)

      Törlés
  5. Panka... ez hihetetlen!
    akár én is írhattam volna. hasonló,mondhatni ugyanez történt itt, 170-180 kilométerre; Sopronban!
    borzasztóan sajnálom!

    Már csak egy dolgod van [de nekem is ugyanez] : FELÜLKEREKEDNI rajtuk!
    ez pedig nem nehéz... hiszen vége; éltessen ez. neked új lap, nekik ugyanaz. a meghasonlott szenvedéssel teli pedagógus élet.

    sok sikert kívánok neked az álmaid eléréséhez! élvezd a nyarat!! sok puszi :-) Dóri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, Dóri! Annyira igazad van. Nekünk még van esélyünk, és élünk is vele, ugye? Remélem egyszer összefutunk szeptember előtt, hiszen még csak most indult igazán el a nyár! :)

      Törlés
  6. Ismeretlen olvasódként én is hadd íyrjak néhány mondatot. Tudom, hogy nem vigasztal, hogy sok-sok hasonló iskola, osztály, érettségi elnök van. A nagylányomon keresztül én is megtapasztaltam egy szintén elitnek tartott gimiben, a fiam most kezdi az előrehozottal szintén egy Teleki nevűben (bár az nem 6 osztályos). Neked érthetően EZ fáj, és MOST fáj. Az előttem szólók megírták már a lényeget: lehet, hogy csak hosszú évek után fogsz rájönni, mi volt ezzel a gondviselés célja, miért így történt. Addig még küzdesz, akkor viszont majd értelmet nyer minden és akkor már nem is fog fájni!
    Most próbálj kikapcsolni és használd ki a nyári hónapokat pihenésre, feltöltődésre. Utána pedig kezdődik az egyre felnőttebb élet! :)
    Juci

    VálaszTörlés
  7. KÖszönöm a biztató szavakat Juci! Igen, egyszer majd biztosan mosolygok egy nagyot, talán az egészen. :) A történet pedig sajnos tudom, hogy nem egyedi eset, de mikor sérelem ér, hajlamos vagyok úgy kezelni a dolgokat, hogy nekem a legrosszabb az egész világon :)

    UI:A fiad is most kezdni a Telekiben? Pesten? Én a székesfehérváriban tanultam.

    VálaszTörlés
  8. Fel a fejjel! Szerintem alapvetően az egészben van egy csomó rossz dolog: az egész a mázlin múlik (azért nem mindegy, hogy melyik tételt húzod), na meg persze a tanárok hozzáállásán is. Elég szomorú, hogy a saját tanárai lehúzzák az embert, holott nekik az lenne az érdekük, hogy a tanulók jól teljesítsenek...
    És mi van a duplázással? Azzal nem lesz több pontod? (ha a biosz jó lett)
    Most már ne bánkódj azon, hogy hova vesznek fel, és hova nem, örülj, hogy végre túl vagy rajta!:) (persze gondolom, hogy milyen bosszantó lehet, ha az eredmények nem is azt mutatják, amit te teljesítettél...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen-igen, és pont ez a legbosszantóbb, hogy még jókat is húztam!!!! Nagyon. Irodalomból Balassi katona és embereszményeire kellett rámutatnom verselemzéssel, nyelvtanból a nyelvtörténeti források típusait kellett felsorolnom, aztán megmondanom, hogy a kapott részletek melyikbe tartoznak (és kinek a művéből származnak - ezen mondjuk kicsit meglepődtem), töriből pedig a középkori városfejlődést. Szóval jók, elmondhatóak voltak, és pont ezért nem értjük. Bár sajnos a magyarban benne lehet az, hogy nem találtam meg az egyik verset a kötetben, és így fejből elemeztem (ami véletlenül kiderült, és nagyon nem tetszett neki). De már mindegy, rá kellett, hogy jöjjek, feleslegesen vergődöm, ez nem lesz más.
      :) Neked hogy sikerült? Mesélj!

      Törlés
    2. Nekem mindegyik ötös lett, törinél nagyon nagy mázlim volt, kihúztam azt a tételt, amit a legjobban tudtam (Árpádház), abból az írásbelim nem lett valami jó, de szóbelivel javítottam tizenhat százalékot.:) Én egy kicsit azt éreztem, hogy a magyart húzták le nekem, rontottam rajta öt százalékot...azért azt hittem háromnál többet nem fogok. De még az is jó. Szóval nekünk alapvetően jófejek voltak a tanárok, akik bent voltak, még súgtak is.:D

      Törlés
    3. 16 %? Az nem semmi. Irigy vagyok, főleg mások bizonyítványait látva... :(

      Törlés