2012. június 19.

Csokis - grillázsos palacsintatorta

Itt állok az érettség kapujában.
Feszültséggel, izgalommal, és egy kisebb adag félsszel.
De örülök, hogy holnap végre bemehetek.


PS: Ma találkoztam egy igazi kéményseprővel. Ezt pozitív jelnek veszem.


Az utóbbi napok feszültségét pedig ezzel a kalóriabombával orvosoltam. Illetve orvosoltuk. Többek között. (Ha tudnátok milyen megterhelő vagyok a család számára...) Bár az igazat megvallva apa miatt készült, miután az ottlétem alatt egyik alkalommal főztem neki (és vele, mert a hozzávalókat ő diktálta: " akkor sajt is legyen benne, meg tojás, és persze az a kicsi borjúakármi, amit úgy szeretek"), majd elmentem tornára, ésmiután visszajöttem érdeklődtem, hogy hogy ízlett. Ránéz a tálra majd megrázza a fejét : "az ízén kívül semmi baj nem volt vele. Valahogy nem értek össze."  Puff. Erről ennyit. Ezek szerint valóban csak saját magam ellátására vagyok alkalmas. (Bár tulajdonképpen probléma ez? Pont ez a lényeg!)  Aztán folytatta: "És mi van azzal a csokis palacsintával amiről tegnap beszéltél? Csak hogy kihasználjam az ittléted nyújtotta lehetőségeket."

Nos, elkészült.
És ízlett. MINDENKINEK.
Ezek szerint csak főzni nem tudok. Megynugtató.



Hozzávalók egy 20 cm-es "tortához":
-csokikrém
-palacsinta (10-12 darab)
-3 dl mogyorógrillázs/krokant

Palacsinta:
Az elkészítése igen egyszerű, mindenképpen érdemes félretenni neki néhány darabot (ha valaki a környezetünkben palacsintát sütne). Ennek hiányában mi magunk készítsük el a kis kerek lapokat. 

2 tojás
14 dkg liszt
csipet só
2 dl zsírosabb tej
bubis ásványvíz
opcionálisan pici olaj vagy vaj a sütéshez (ha egyáltalán kell)

A szokásos módon palacsintatésztát készítünk: összekeverjük a tojásokat a tejjel és sóval, majd apránként a lisztet is beleadagoljuk, és simára keverjük. Így kapunk egy igen sűrű masszát. Ezt elkezdjük higítani az ásványvízzel, míg olyan "palacisntaszerű" állaga nem lesz. (Tudom, hogy ez nem nagy segítség annak, aki nem tudja milyen, de egyszerűen képtelen vagyok jobban meghatározni. Talán leginkább egy krémesebb, de nem túl sűrű szószhoz tudnám hasonlítani. Talán.)
Felforrósítjuk a serpenyőnket az olajjal/vajjal, majd merőkanállal mérve egyforma palacsintákat sütünk.
Nekem ebből a mennyiségből 11 vékony darab jött ki.


Csokikrém:
10 dkg tejcsoki (pont volt itthon egy Milka)
10 dkg étcsoki (minél magasabb)
2,5 dl zsíros tej
3 evőkanál keményítő

A hideg tejben elkeverjük a keményítőt, majd folyamatos kevergetés közben elkezdjük melegíteni. Közben beledobáljuk a csokikockákat, és várjuk, hogy elolvadjon. (Én nem használtam külön édesítőt, lévén, hogy a tejcsoki - főleg a Milka - veszettül édes, de ha valaki csak étcsokival készíti, az ne sajnáljon plusz 5 dkg cukrot.) A legvégén egy sűrű, folyós, pudingszerű krémet kell, hogy kapjunk. Tegyük félre.

Összeállítás: Ehhez sem kell bajnoki tudás: Fogunk egy palacsintát, leterítjük egy tányér aljára, megkenjük a csokikrémmel, majd megszórjuk egy kisebb maroknyi krokanttal. (Vsásrolni is lehet, de készíteni is könnyű: karamellizáljunk cukrot, majd keverjünk hozzá apróra vágott diót/mogyorót, terítsük szét amilyen vékonyan csak tudjuk, és ha kihűlt törjük össze.) Nekem most sajnos nem volt elég, mert maradákot használtam (újat meg lusta voltam csinálni), de fontos, hogy ne sajnáljuk, jó ha ropog a fogunk alatt. Erre újra palacsinta kerül, csokikrém, grillázs és így tovább. Ha a tetejére is marad, feltétlenül öntsük rá és azt is szórjuk meg a karamellizált mogyoróval.


Forrás: BBC Good Food

4 megjegyzés: