Stelzeni marcipános sütemény

Most mondom azt, hogy egy kicsit minden sok. De tényleg minden.
Eljutottam arra a pontra, hogy gyakorlatilag már semminek sem tudok igazán örülni, mert csak az jár a fejemben, hogy oké, hogy ez most jó, de néhány óra múlva iskola /dolgozat/ spinning = teljesíteni kell. Méghozzá jól. Mert fontos.
Szóval eddig sem voltam egy hú de pozitív, félig teli a pohár ember, de most...Már az első csepp hiányától üresnek tűnik.
És sajnos egyre többet kell szembesülnöm, az iskolák közti különbségekkel. A másik, hozzánk hasonló színvonalú "rivális" iskolában megmutatták a diákoknak, hogyan tudnak tételt kidolgozni. (És a kidolgozott tételeket tartalmazó könyvet is...) Az óra anyagát úgy adják le, ahogyan az a tételben kell, hogy szerepeljen. És már jó ideje abból is felelnek.
És nálunk? Nevetségesen hangzik, de kezd az az érzésem lenni, minhta minden eszközzel azon lennének, hogy hátráltassanak. Természetesen nem mindenki, de sokan. És ez elkeserítő.


Főleg, hogy foggalmam sincsen hogyan kell tételt kidolgozni.

Ez a süti még 2 éve készült, abból a végigsütött "50 valamilyen recept" című könyvből. Akkor Velencén, egy családi összetalálkozásra, most a "Nepáli élmények fényképes bemutatója a Sri Lanka-i bandának" című gyűlésre, apa javaslatára. Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, de ha kérhetem, máskor ne szerdára szervezzétek :) És amúgy is, a sütivel lélekben félig ottvagyok.

Hozzávalók a piskótához:

10 dkg vaj

10 dkg cukor

2 tojás

10 dkg liszt

fél csomag sütőpor

csipet só

8 dkg tejföl

1 evőkanál kakaópor

A vajat és cukrot krémesre keverjük, majd egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat. Beleszitáljuk a lisztet, sütőport, sót, kakaóport, és a tejföl segítségével sima masszává dolgozzuk.

Melegítsük elő a sütőt 175 fokra. Vajazzunk ki egy kisebb tepsit, öntsük bele a masszát, majd süssük kb. 20-25 percig. Hagyjuk kihűlni.

A "marcipánréteghez":

(Fontosnak tartom leírni, hogy a marcipán szó jelen esetben nem az általunk ismert formájára utal, hanem a speciális stelzeni macipánra: a türingiai Stelzen falucskában ugyanis alig lehetett marcipánt kapni, így az ottani nők kifejlesztették a vajból, cukorból, mandulaaromából és búzadarából készülő változatát.)

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

20 dkg búzadara

1,5 evőkanál rum

2 teáskanál keserűmandulaaroma

A vajat olvasszuk meg, majd keverjük bele a cukrot és darát. Kevergessük, míg nagyjából össze nem áll az egész, ekkor öntsük hozzá a rumot és keserűmandulaaromát. Hagyjuk egy kicsit hűlni, majd simítsuk egyenletes rétegben a piskóta tetejére. Tegyük hűvösre, hogy megszilárduljon.

A csokiréteghez:

10 dkg étcsokoládé (70 %)

4 evőkanál tejszín

1 evőkanál vaj

Olvasszuk meg a csokit, majd adjuk hozzá a tejszínt és vajat. Keverjük simára, majd öntsük a zöld dararétegre, és hagyjuk megkötni.


    -------------------------------------------------------------

És hogy lássátok, hogy:

a,senki sem születik sütőtudással

b,mennyit fejlődtem (mind fotózás, mind sütés terén)

c,vannak csodák (mivel a képen látható egyed (elvileg) ugyanabból a receptből készült, mint ez a kép)

Hogy hogyan lett akkor ilyen, most meg olyan...el sem tudom képzelni.

De képzelhetitek mennyire meg voltam döbbenve, mikor felvágáskor egy ilyesmire számítva, egy egész pofás kinézetű valami mosolygott vissza a tányérról...