Pokhara - Nepal 3.

"Halal faradtan, sajgo vallakkal ultem a sziklan, es bamultam be a faroslemezekbol osszetakolt viskoba. Tenyleg csak ennyin mulik? Hogy eppen hol pottyant le a golya? Es ha nincs szerencsem? Akkor most itt elnem a napjaim egy koszos putriban, egyik kezemben egy fel eves csecsemovel, masikban egy tal felig rohadt banannal, es a csirkeket hajtanam?

Igaz, valoszinuleg nem is vagynek tobbre."

Hat keremszepen, ujra itt vagyok. Megerkeztunk, kuldetes teljesitve, feljutottunk a 4130 m-en fekvo Annapurna Base Camp-be. Nem szepitek, rohadt nehez volt. Testileg es lelkileg is. A 4 napos odauton baromira tartottam magam. Nem is ereztem se faradtsagot, se barmifele fajdalmat. Azonban a visszautra elfogyott a turokepessegem. Aldja az eg a bakancsomat (ezen tenyleg nem szabad sporolni), ha az nem lett volna, biztos hogy kifordult bokaval fekudnek Dr. Paul Klinikajan (o a helyi dokibacsi). Mert baromi nagy tevhit, hogy lefele konnyebb menni. Gyorsnak gyorsabb, de kemenyen igenybe veszi a terdet. Es itt koszonnem meg a masik segitotarsamnak a munkajat, nevezetesen az Aldis turabotjaimnak (aminek a parafareszenek igenis kokuszillata van, barki barmit mond is), mert amilyen csunyan leszoltam oket az elejen, annal nagyobb hasznukat vettem. Egy igazi kincs.
Az ut nagyon szep volt, Zsolt elmondasabol annyira emlekszem, hogy osszesen 91 km-t tettunk meg. A szintet sajnos elfelejtettem. (De az sem lehetett keves, mert volt olyan nap, hogy a 2 szallas kozott csak 300 m volt a differencia, a valosagban azonban 750 m-t gyalogoltunk fel, csak melle meg 400-at le.) Elindultunk a 30 fokbol a rizsfoldeken, gyalogoltunk dzsungelszeru erdokben, majd a vegere felertunk a minusz 3 fokba, ahol havazott is. 4 nap alatt kisse gyors valtas volt, de van ez igy. A halozsak szepen teljesitett, bar en minden este pulcsiban es duplazokniban fekudtem bele, reggel pedig azonnal ugrottam a kistop, nagytop, polo, pulcsi, sikabat, sapka, sal, lesztyu kombomba, es indultam reggelizni. Azert igy talan erzekelheto, hogy milyen hideg volt.
Rajottem, hogy mekkora erot kepes adni egy mosoly, es hogy igenis kepes vagyok onuralmat gyakorolni. ( A felcipelt almamennyiseget beosztottam ugy, hogy mindennap kettot ehettem meg, - ez magaban meg nem nagy szam- de ha azt mondom, hogy sikerult is, az mar teljesitmeny!) Ezenkivul joo hosszu ideig nem kivanok tobb veg. fried rice-t enni, es azt sem gondoltam volna, hogy fokhagyma es fokhagymaleves kozott mekkora kulonbseg lehet.

Mindent osszegezve nagyon szep volt. Lattunk\szagoltunk marihuana ultetvenyeket, furodtem jeghideg vizben, illetve kiderult, hogy labfertotlenitot hoztunk viztosztito tabletta helyett. A csucson kitort az euofria (mindenki ugy mosolygott, minhta eppen karacsony lenne), neha elszakadt a cerna, mindenkinek voltak jobb es rosszabb pillanatai. Zsolt (a turavezetonk) nagyon szepen helytallt, sokszor csodaltam, hogy nem boritotta rank az asztalt, mert annyi hulyeseget kerdeztunk, problemaztunk. De nem mennek fel meg egyszer. Ha fizetnenek se. Engem olyan szinten lefarasztott a dolog, hogy tegnap legszivesebben sirni lett volna kedvem. Koszos voltam, budos, es egyszerubb lett volna azt sorolni, hogy hol nem faj. Fel 8 ra ertunk vissza a szallodaba, ott belapatoltam magam a furdobe, megfurodtem, hajat mostam, leslattyogtam a portahoz, hogy van e wifi (de mivel egy balfasz a pasi, , nem birtam vele megertetni, hogy mit csinaljon, hogy mukodjon is a dolog), majd bedoltem az agyba. Volt maximum 8 ora. Iszonyuan szomjas voltam (de nem volt palackos viz a szobaban), ehes (ebedre ettem valamit utoljara), de azt ereztem, hogy egyik sem erdekel. Egyszeruen nem. Elni sem volt kedvem, nemhogy levonszolni magam a kisboltba (pedig 2 perc lett volna), de az, hogy faradt voltam enni, egeszen riaszto. Nem az en stilusom. (Egeszen konkretan sohasem tudtam elkepzelni, mikor valaki azt mondta nekem, hogy nem volt kedve lemenni enni csinalni, ugyhogy inkabb nem evett. Na, most sikerult.)
Ma ugy keltem, hogy akkor aludtam 12 orat, de valahogy nem jobb. Akarmelyik pillanatban kepes lennek elfekudni, es a faradtsag sem enyhul. ( Ha belegondolok, lehet hogy normalis, hiszen 7 napot kell kipihennem.) A lepcson olyan tempoval megyek fel, mint egy 70 eves oregasszony, neha meg a hatam is meg kell fogni, mert kicsit olyan, mintha szet akarnek esni. Na igen, a sok lepcso atka.  (Bar tegyuk hozza, ennel nincs jobb farizomformalo, szoval remelem eszrevehetoen kidolgozott hatsoval megyek majd haza :D ha mar a hasizomkockaim az enyeszete...)


Ma indult el a Feny unnepe, ez egy nagyon fontos program a nepaliak eleteben. Holnap pl. az osszes kutyat megetetik, es viragfuzert tuznek a nyakukba. (Bodza is ugy hianyzik mar, eros a kesztetes, hogy ne bujjak oda egy-egy kobor doghoz.)

Holnap ismet utra kelunk, (3 nap offline) irany a Chitwan Nemzeti Park, lesz rafting, elefantosszafari, meg miegymas. Biztos erdekes lesz. De azert ha valaszthatnek, mar holnap repulore pattannek. Hianyoztok.
(Neked pedig hajra A., bar nem tudom milyen nap van, de holnap vagy holnaputan mar esedekes az az erettsegi :)