Ostkaka és a túró

A Stahl cég már mindenhol bemutatta, próbálta népszerűsítgetni. Hogy mire azt nem tudom, mert én még egyszer biztos nem fogom megcsinálni. Van ezer jobb ötletem, ha mandulát akarok pocsékolni. De az biztos, hogy az ő újságjukban találkoztam vele először. Nagyon bírom az ilyen túrós izéket, úgyhogy "csak" annyi volt az akadály, hogy a lényegi hozzávalói, mint a mandula és ricotta nem nagyon fordulnak meg nálunk.
 De túróból tulajdonképpen minden jöhet. Az a típusú lány vagyok, aki képes megenni egy ültő helyében egy egész dobozzal. A Sparban lehet kapni a legjobbat, jó az állaga-naná, krémtúró, az íze finom, ráadásul zsírszegény, és az ára is meglepően baráti. Persze nem magában eszem, neem, nem vagyok az az ínyenc típus, csak és kizárólag édesen. Jó, finom a sós-kapros is, de...az édes az igazi. Nem gejl, de édes. És hogy a hátsó fertájam ne öltsön gigászi méreteket, nem cukorral, hanem xilittel édesítem.


Ez a mostani az én átdolgozott verzióm, amolyan "egészségesre", az eredeti meg itt található. Kicsit más, mint az újságban.
Wikipédián ezt találtam:  Ostkaka, ("ost" jelentése "sajt" és a "kaka" jelentése "torta" svédül), meglehetősen kemény állagú és finom, krémes ízű sütemény, egy csipetnyi mandulával. Nem szabad összetéveszteni a sajttortával.