Ne utasítsd el a kritikát, hanem használd fel a változáshoz!

Elhatároztam, hogy oké, a héten kipróbálom, milyen az amikor valaki tanul. Az az érzésem, hogy amit én most csinálok, az még mindig nem az átlag kategória, de már átlagodom. De hogy mégse legyenek elvonási tüneteim, elosztottam a Nathannek készülő dobostorta elkészítését 4 napra. Tegnap megcsináltam a krémet, az most a fagyasztóban pihen. Ma a lapokat sütöm, most készül az ötödik. És igen elégedett vagyok magammal. Az első egy icipicit gyenge lett, de a többi igazi álomlap. Ez a laponként sütögetés a tuti módszer, nekem nem megy a daraboljunk sok vékony lapra egy piskótát. De az is lehet, hogy csak várnom kéne egy picit, amíg normálisan kihűl. Holnap összeállítom a tortát, az oldalát összediózom. Szerdán, meg mint a legnagyobb megmérettetés, megcsinálom a dobot. Attól félek a legjobban. Még nem sikerült soha. Jó a lapok se ennyire jól, de akkor is. Jól utánanéztem, de a biztonság kedvéért felhívok majd még egy két ismerőst. De ha valakinek van valami tuti tippje akkor mindenképpen írja le. :)
És természetesen nem olyan jó így sütni, hogy mindig abba kell hagyni, de... jobb, mint a semmi.
A végeredményre leszek nagyon kíváncsi.

Annyira jó volt, jöttem haza az iskolából, és az arcomat simogatták a napsugarak. Szó szerint! Hihetetlenül jó érzés, amikor amúgy meg igazából csak 10 fok van. Isteni. Igazi tavasz. Kár hogy február van, és 2 nap múlva megint mínuszok lesznek. Vehetem elő a meleg ruhákat, és ismét lefagy az orrom.

A Rékától kapott csokiban talált idézetecske

Szóval kedves időjárás, csak annyit kérek, hogy holnap este még legyen ilyen mai-jó idő, mert szuper lenne egyszer úgy beszélgetni Diával, hogy nem azon versenyzünk, hogy ki fagy szét előbb. Csak úgy nyugodtan. Amikor lehet sétálgatni, nem kell ugrálni minden egyes pillanatban ha Bodza megáll megszagolni valamit, hogy el ne kezdjek fázni.

Kovácsból elegem van. Hihetetlenül pikkel rám az az ember. 3 hét alatt 3x késtem el, és közli, hogy mindenki azon nyavalyog neki, hogy mennyit kések. Mondom, hogy hát már elég régóta ez a mai a harmadik. De akkor is mondják a tanárok. Ööö, Hortobágyi tanár úr? Igen, ő. Azért mert nála késtem el. De most is elkéstél. Ööö, igen, de már nagyon régóta csak most. A lényeg, hogy elkéstél. Igen. Annamari, ezt nagyon nem kéne így folytatni."
Hihetetlen. Fejlődöm, magamhoz képest. Mert Peti mondta, hogy hát ő az egész év alatt nem késett még el 3x. Nagyszerű. Én meg eddig 3 nap alatt késtem 3szor. Úgyhogy ez igenis fejlődés.
És azt sem igazán értem, miért nem játszik tisztességesen. Mármint Kovács. Ha számoljuk a hiányzásokat, akkor mindenkiét számoljuk. Ha nem, akkor senkiét. Szerintem nem lehet olyant, hogy csak az enyémet számolja. De úgy tűnik, ő ebben a hitben van.
De sajnos, nem én döntöm el hogyan legyen.

Bodzával séta közben elsétált mellettünk egy anyuka a kisfiával. A kisfiú nagy lelkesen Bodzára mutat, hogy puli! Csak nevettem, hogy hallod Bodza, egy igazi kis puli lettél.

Meg olvastam Vica blogját is. XD Van még egy udvarlója!!! Atyaisten. Hogy valami hasznát is vegyem a fészbúkos adatlapomnak megkerestem. Öööö, elég....szépszerű. :)
És elég viccesnek találtam, hogy azt mondja, hogy nem akar azon lovagolni, hogy zsuzsi nem hívta Svájcba, de azért azt csinálja. És nem akar önzőnek tűnni, de ...AZ. Vagyis nem. Igaza van, ez nem önzőség. Nem tudom mi, de nem az. Egy másik rossz tulajdonság.
Az ilyen dolgokat szó nélkül el kell fogadni. És az egészben talán az a legcsúnyább, hogy tudja, hogy Zsuzsi olvassa. Vagyis tudatosan bántja.