2011. február 25.

Bírom ezeket a napokat. Bizonyos dolgok elszomorítanak, de mindig történik valami, ami jókedvre derít.
Kezdem a vidámmal. Végre megkaptuk a cserepartnereket. Én konkrétan már rég lemondtam róla, gondoltam majd hozzák magukkal mikor jönnek. Erre tessék! Lám-lám, csak ennyi a titok, el kell feledkezni róla, és megtörténik.
Egy fiút kaptam, Thijsnek hívják. Sajnos nem tudom hogyan kell kiejteni, de igyekszem megtudni, mielőtt megérkeznek. Már beszéltem vele, nagyon kedves. Mikor megkaptam elkezdtem kicsit félni, hogy miről fogunk beszélgetni, de már nem félek. Megoldjuk. Csak azt remélem, hogy a három itt töltött napon nem nekünk kell kitalálni, hogy déltől estig mit csinálunk. Mert valljuk be, Fehérvárt egy délelőtt alatt bőven meg lehet járni. Nincsenek nagy bandahelyek, csak néhány kávézó. Ha ez a helyzet, akkor vagy muszáj minden este bulizni menni, vagy fel kell járni Pestre.
De örülök, hogy fiút kaptam. Ráadásul ő jó fej. És azt mondta, hogy nagyon közel lakik ahhoz a lányhoz, akinél Szöszi lesz. Na ez az, aminek nagyon örültem :)
Amúgy meg hiszem, hogy egy lánnyal sokkal problémásabb lenne. Ha esetleg olyan lány lenne.

A kis színjátszó-dráma szakkör pedig úgy tűnik, hogy véget ért, ugyanis Mazsola-Peti állást kapott valami színházban. Aminek örülök. Tiszta szívből. De ahogyan mondta, ezek után semmire sem lesz ideje. Ez is fáj. Mert szerettem. Vártam a pénteket, hogy egy kicsit más legyen. Egy kicsit minden más.
De a legjobban mégis az fáj, hogy... Nem tudom. Olyan érzés, mintha elárultak volna. De mitől? mert nem ő mondta ki? Mert Zsuzsitól tudom, aki meg Geritől hallotta?

1 megjegyzés:

  1. szerintem még fog írni nekünk. Nem mondta még, hogy vége van, hanem azt mondta, hogy támogatást nyerhet a mi kis színjátszókörünk. De az tényleg gáz, hogy azt mondta írni fog, és mégsem írt. Előbb beszéljünk vele, mielőtt ilyen következtetéseket vonunk le. :)
    Amúgy: vicces voltam ma a piros/rózsaszín hajammal :) köszi (L)

    VálaszTörlés