Végre végre itthon. Vagyis barninál. De ez sokkal othonosabb mint az eddigi helyek. Véget értek a svédasztalos reggelik-vacsorák, a nagy újdonságok. Jó, ezután sem ülünk a seggünkön egy hétig még, de... már azért elindulunk haza. Ma...itteni idő szerint 4:30kor indul a gép, lesz átszállás az egyesült arab emírségekben 9 óra, onnan bejrútba érünk olyan... 4 óra múlva. A lényeg hogy leszállunk, rohanás a csomagokért, gyors hajrában a szálloda, mert épp csak lepakoljuk a csomagjainkat, és indul az 5 órás városnézés. Gyalog. 20 dollárért fejenként. Apa volt aranyos, kérdezi, hogy még fizetünk is hogy gyalog járkálunk a városban? Végülis igaza van. De asszem nem fog ártani az a sétálás.
Itt leszünk csütörtökig, amikor majd szintén hajnali valahánykor indul a gép, és elvileg 6 ra ér ferihegyre. Juj, már alig várom. Annyira hiányoztok. Nagyon jó lesz már hazamenni. A saját ágyamban alukálni, beszélni veletek. Otthoni kajákat enni, saját helyen fürdeni meg ilyenek. És...azt hittem az összes pasiügyet elfelejtem, de... nem. Azért még mindig tudom kinél kezd el hevesebben verni a szívem.
Barnit nagyon megkedveltem. Kicsit linknek néz ki, de egy hihetetlenül őszinte és kedves ember. Emellett vicces, és érzékeny. Köszönöm hogy a sors összehoz ilyen találkákat.
Furcsa lesz visszamenni a hidegbe. Itt most ilyen cigánybarnára sültem, jól látszik, ha megnézzük milyen fehér a seggem. De leaglább nem kell majd azon aggódnom hogy leégek. Felöltözhetek, vastag pulcsit húzhatok, jó lesz. A szuper kis papucsot már nem tudom hordani, mert egyrészt feltörte az egyik lábam, a másik lábam meg összeverte a hullám. Papucsban járni sem tudok, marad a teniszcipő.
Nagyon-nagyon jó volt elolvasni amit írtatok nekem. Köszönöm. Esküszöm majdnem elkezdtem sírni. Lélekmelengető érezni, hogy valaki ennyire szeret. Mindenkinek meg kéne tapasztalnia. Szegény kis pici kutyusoknak is csak egy gazdi kéne, aki mellé éjszaka odabújhatnak. De nem, ki vannak verve az utcára, ott alszanak összegömbölyödve a kapualjakban. Szívfacsaró látni. Mindig Bodzika jut eszembe, meg hogy ő is pont ugyanígy szokott feküdni. Dejó hogy ő a miénk... És igen, én vagyok az anyája, nekem meg te vagy Böki.
Itt leszünk csütörtökig, amikor majd szintén hajnali valahánykor indul a gép, és elvileg 6 ra ér ferihegyre. Juj, már alig várom. Annyira hiányoztok. Nagyon jó lesz már hazamenni. A saját ágyamban alukálni, beszélni veletek. Otthoni kajákat enni, saját helyen fürdeni meg ilyenek. És...azt hittem az összes pasiügyet elfelejtem, de... nem. Azért még mindig tudom kinél kezd el hevesebben verni a szívem.
Barnit nagyon megkedveltem. Kicsit linknek néz ki, de egy hihetetlenül őszinte és kedves ember. Emellett vicces, és érzékeny. Köszönöm hogy a sors összehoz ilyen találkákat.
Furcsa lesz visszamenni a hidegbe. Itt most ilyen cigánybarnára sültem, jól látszik, ha megnézzük milyen fehér a seggem. De leaglább nem kell majd azon aggódnom hogy leégek. Felöltözhetek, vastag pulcsit húzhatok, jó lesz. A szuper kis papucsot már nem tudom hordani, mert egyrészt feltörte az egyik lábam, a másik lábam meg összeverte a hullám. Papucsban járni sem tudok, marad a teniszcipő.
Nagyon-nagyon jó volt elolvasni amit írtatok nekem. Köszönöm. Esküszöm majdnem elkezdtem sírni. Lélekmelengető érezni, hogy valaki ennyire szeret. Mindenkinek meg kéne tapasztalnia. Szegény kis pici kutyusoknak is csak egy gazdi kéne, aki mellé éjszaka odabújhatnak. De nem, ki vannak verve az utcára, ott alszanak összegömbölyödve a kapualjakban. Szívfacsaró látni. Mindig Bodzika jut eszembe, meg hogy ő is pont ugyanígy szokott feküdni. Dejó hogy ő a miénk... És igen, én vagyok az anyája, nekem meg te vagy Böki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése